Európa szívéből
BŰNEINK
Melyekért a Nyugat gyűlöli a magyarságot:
1/Árpád apánk megsemmisítette „Gyermek” Lajos egyesült európai hadseregét Pozsony mellett, 907-ben.
2/ IV. Béla visszavette Frigyes által elorzott nyugati gyepűnket, várainkat, amelyet akkor rabolt el, amikor a magyarság élet-halál harcot vívott a tatárokkal.
3/ Vonatrakomány lőszert és fegyvert szállítottunk a lengyeleknek, melyek segítségével tönkreverték a vörös hadsereget.
A Nyugat nem helyeselte ezt, és Benešék nem engedték át a vonatot, így azt Románián keresztül sikerült még idejében azt átvinni Pilsudski hadainak…
4/ 1941-ben hadrakelésünkkel három évvel elodáztuk a megszállásunkat a második világháborúban. Ezzel többszázezer zsidó életét mentettük meg!
(A német megszállás után a Nyugat meg sem kisérelte a vasúti hidakat bombázni, hogy a zsidók szállítását megakadályozza.) Nekik nem kellettek a kis zsidók, csak a gazdagok vagy a fegyverre foghatók.
5/ 1941-ben Jugoszlávia szétesése után elismertük Horvátország függetlenségét. A Nyugatnak egységes országra volt szüksége. Fütyültek a nemzetközi jogra. Aztán „hullarablók”-nak neveztek bennünket Bácska visszafoglalásáért.
6/ Kinyitottuk a határt a kelet-német menekültek előtt, ezzel egy olyan lavinát indítottunk el, amelyet már megállítani nem lehetett és a két Németország egyesítéséhez vezetett.
(Ezt az angolok, franciák és főként az amerikaiak dühösen elítélték. Kissinger hevesen ellenezte az egyesítést Bonnban tartott beszédében is, amikor már szétverték a berlini falat és a kelet-német kormány már feloszlóban volt.) – (A németek pedig nem túl hálásak a szokott „csatlós” kiállásunkért! Szerk.)
7/ 35 000 rohamkarabéllyal és megfelelő számú lőszerrel segítettük győzelemre a már reménytelen helyzetben lévő horvát csapatokat, akik azzal kivívták a győzelmet és kikiáltották az önálló Horvátországot. (Nem túl hálásak érte! Nehéz a hálájukat tetten érni… Szerk.)
8/ Az F-16-os vadászgép ügy. Ezt sem bocsájtják meg soha. A kormány még nem tudott kapitalista módon alkudozni abban az időben. Ha hallgattak volna Pásztor Lászlóra. kinek kitűnő összeköttetései voltak Washingtonban, valószínűleg ingyen kapták volna a már modernizált gépeket. A Gripenek vásárlását azonnal meg is torolták, kötelezvén Horn „na és?” Gyuluskát a légi utántöltő készülékek beépítésére. Ezek tényleg nagyon hasznosak lesznek, ha a gépeink (4-5 utántöltéssel) támadást intéznek az Argentin Méhészek Jótékonysági Egyesületének Székháza ellen…
Apróbb okok is akadnak még:
9/ Mr. Palmer a volt amerikai nagykövet nem kapta meg az áhított TV állomás engedélyt. Azóta is fújt ránk hideget, meleget.
10/ Kitessékeltük a World Bankot és az IMF-et.
11/ Megadóztattuk a bankokat s most a deviza hitelekkel kapcsolatban szűkölnek.
12/ Próbálunk megszabadulni az idegen víz-uzsorásoktól.
13/ Az oroszoktól vásároljuk a Paks 2 sz. reaktort, nem a Trianon óta nem túlságosan tisztelt franciáktól. Igaz, amazokat sem imádjuk, de legalább olcsóbbak, és vásárolnak is tőlünk. (A franciák még a libamáj exportunkat is megtámadták.)
14/ Miután az puccsal uralomra jutó kormány első dolga volt a kisebbségi nyelvek használatának eltörlése és a választó kerületek kárunkra való változtatása miatt nem lelkesedünk túlságosan Ukrajna új kormányáért. Csak immel-ámmal csatlakoztunk az oroszok bojkotálásához, mely súlyos károkat okoz nemcsak nekünk, de egész Európának.
15/ Elfelejtettük kormányra juttatni kedvencüket a libás Gordon Bajnait
16/ Nem szeretjük azokat a „civil” szervezeteket, melyeken keresztül pénzzel támogatják a jobb vagy baloldali pártjainkat a külföldiek.
Persze az USA sem, de nekik szabad…
17/ Csodák-csodája még azokat a médiákat sem övezi tiszteletünk, amelyeket kívülről tömnek pénzzel és látnak el magyarellenes híranyaggal.
18/ Érthetetlen oknál fogva, nem értékeljük a kormányuk tanácsadóit, akik a magyar ügyekben látják el rossz információkkal Obama és Kerry urakat.
Nem ártana, ha ezek az urak gondolnának a régi angol közmondásra: „Once a traitor, always a traitor” . – Aki egyszer áruló, az mindig áruló (marad). (Ford.: Szerk.)
Ha mélyen a gyökerek alá nézünk, érdekes gyanu ébredezik gyűszűnyi agyunkban…
Néhány évvel ezelőtt dúló, vérre menő harc folyt az amerikai egyetemek között. Ezt a forró, sokak állásába kerülő vitát két egyetemi tanár: John Mearsheimer (Univ. of Chicago) és Stephen Walt (Harvard) könyve: „The Izrael Lobby” cimű könyve váltotta ki. (ECONOMIST September 29, 2007, 87 oldal).
A két professzor az amerikai külpolitikát irányitó lobbyról írott, kitűnően dokumentált tanulmánya sokak szemét nyitotta fel Amerikában…
Akinek módjában áll, olvassa el e könyvet!
Eszembe jut egy igen jó amerikai mondás: With friends like them, who needs enemies?
Azaz: Ha ilyen barátaink vannak, nincs szükségünk ellenségekre…
Raraavis
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
