Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…”
( Petőfi – A Nemzethez )

Szeged a halott Város

Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozója Szegeden

Hírek 2014. máj. 26.

Két Nobel-díjas biokémikus, Ada Yonath és Aaron Ciechanover is előadást tartott a Nobel-díjasok – tehetséges diákok találkozóján, melyet immár harmadik alkalommal rendeztek meg hétfőn Szegeden.

Varró András, a szervező Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese elmondta, hogy a rendezvény fő célja a középiskolai diákok tudomány iránti érdeklődésének felélesztése. Emellett meg szeretnék győzni az ország legtehetségesebb diákjai közül válogatott hallgatóságot arról, hogy tanulmányaik helyszínéül a Szegedi Tudományegyetemet válasszák, és kutatói pályafutásukat is itt kezdjék majd el.
A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozatot – amely mára az országban egyedülálló, több korosztályt érintő tehetséggondozó programmá bővült – 2012-ben indították el, amikor az egyetem egykori rektora, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulóját ünnepelték.
Ada Yonath – aki 2009-ben vehette át a tudományos elismerést a riboszómakutatás terén elért eredményeiért – felidézte, hogy több évtizede maga is találkozott Szent-Györgyi Alberttel, aki akkor hozzá hasonlóan izomkutatással foglalkozott.
Az izraeli biokémikus előadásában kifejtette, egész életében a kíváncsiság vezette, ez gyermekkorában kisebb balesetekkel – csonttörésekkel, tüzekkel – járt. Tudományos érdeklődése hamar a fehérjeszintézis irányába, a természetben univerzális, minden sejtben nagyon hasonlóképpen működő riboszómák felé fordult. A sejtek e apró “üzemei” nagyon kis hibarátával rendkívül gyorsan állítják elő a fehérjéket.
Ada Yonath elmondta, hogy az antibiotikumok több mint 40 százaléka a fehérjeszintézis folyamatát támadja, ezek többsége a riboszómákat blokkolja. Munkatársaival jelenleg azt vizsgálja, milyen módszerekkel lehet fellépni az egyre komolyabb problémát okozó antibiotikum-rezisztencia ellen. A tudós közölte, találkozott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont e területen dolgozó csoportjaival, és elképzelhetőnek tartja, hogy közös kutatásokat is folytatnak majd.
Aaron Ciechanover, aki 2004-ben vehette át a kémiai Nobel-díjat az ubiquitin mediálta fehérjebomlás felfedezéséért, a találkozó előtti órákat – ahogy fogalmazott – csillogó szemű, tudományra éhes szegedi középiskolásokkal töltötte. A diákok többek között azt kérdezték tőle, mi kell ahhoz, hogy valakiből sikeres tudós legyen. A kutató szerint kemény munka, elhivatottság, olyan mentorok, akik mutatják a helyes utat, valamint szerencse is, de ez utóbbi jön magától is, ha az első három feltétel adott.

A biokémikus úgy látja, világjelenség, hogy a fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a tudomány iránt. Ez ellen a kormányzatoknak aktív szerepet vállalva kell föllépniük, hiszen a tudomány és a technológia fejlődése nélkül nincs jövő – fűzte hozzá.
A kormányok ösztöndíjjakkal, kutatási támogatásokkal tehetik vonzóvá a tudományos pályát, emellett fontos a sikeres példák bemutatása is, amelyekkel inspirálni lehet a fiatalokat – hangsúlyozta Aaron Ciechanover.
A tudós előadásában a fehérjebomlás folyamatáról beszélt. Mint mondta, ezzel a területtel mentorával, a magyar gyökerekkel rendelkező Avram Hershkóval együtt kezdett foglalkozni. Felfedezték, hogy az ubiquitin nevű molekula az, amely megjelöli azokat a fehérjéket, melyek “ideje lejárt”. Kiderült, hogy a vegyület emellett számos más, a sejten belül zajló fontos folyamatban is szerepet játszik – tette hozzá.

(MTI-SZTE)



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Foszerkeszto