Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást és hűtlen kezelést,
a hagyománypusztítást "fejlesztés"-ként emlegetik...

Szeged a halott Város

Akikért 1944/45-ben nem szólt a harang

Szentmise a Szent István bazilikában az ártatlan délvidéki magyar áldozatokért

 

Mindazokért az ártatlan délvidéki magyar áldozatokért megkondult vasárnap a budapesti Szent István bazilika nagyharangja, akikről fél évszázadon át nem beszélhettünk. Az engesztelő szentmisét, amelynek szervezője immár tizenegyedik alkalommal a Keskenyúton, Délvidéki tragédiánk 1944/45 Alapítvány volt, Juhász Gábor budapest-vizafogói és Zélity Mihály bezdáni plébános segédletével Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta. A bazilika megtelt hívőkkel, emlékezőkkel, s azzal a mintegy 200 délvidéki zarándokkal, akik most főleg Bezdánból és Topolyáról érkeztek, de voltak mindenhonnan a Tisza mindkét partjáról. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Ékes Ilona és Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója, Czakó Gábor Kossuth-díjas író, négy gyermekével s feleségével Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselő, dabasi polgármester és sokan mások. Kövér László parlamenti elnököt, a rendezvény egyik fővédnökét Kelemen András elnöki főtanácsadó képviselte. Jelen volt sok Magyarországon élő délvidéki is.
A szentmisén felolvasták Tőkés Lászlónak, a Nagyváradon megtartott délvidéki szolidaritási istentisztelet főszervezőjének köszöntő levelét.
A szentmise végén Kiss-Rigó László megyéspüspök megáldotta azt a Délvidék zászlót, amelyet erre az alkalomra Kiss András ötlete alapján Pécsi L. Dániel jelkép- és címertervező készített. A zászló, amelynek Schmittné Makray Katalin, a rendezvény másik fővédnöke és a bezdáni Varga Mária volt a zászlóanyja, a bezdáni templomba kerül majd.
A szent misét követően „Akikért nem szólt a harang” címmel kerekasztal beszélgetést tartottak. A beszélgetés résztevője volt Teleki Júlia csurogi túlélő, dr Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, Csorba Béla helytörténész, a téma elkötelezett kutatója és Csonka Áron, a VMDK elnöke, a tanácskozást Szabó Gabriella, az Újvidéki Rádió szerkesztője vezette. Eszmét cseréltek a rehabilitáció és az áldozatok előtti főhajtás körüli gondokról, de arról is, hogy hogyan kellene eljuttatni a magyar történelem eme tragikus fejezeteit a fiatalokhoz. Kihirdették a Keskenyúton Alapítvány pályázatának eredményét is. A legsikeresebb résztvevőnek a bezdáni Kapitány Károly bizonyult.
Hétvégi program lezárásaként hétfőn a budapesti Szent Margit gimnáziumban Csorba Béla és Matuska Márton tartott előadást az 1944-ben és 1945-ben a Délvidéken történt eseményekről. S hogy a diákoknak maradandó emlékük is legyen, hiszen ezekről a magyarság számára tragikus eseményekről egy tankönyv kivételével sehol sem tesz említést a tananyag, a Keskenyúton Alapítvány megajándékozta őket tematikus kiadványaival.
Dormán László

(Vajdaság Ma)



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dormán László