Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A szegedi "üvegzsebes" balvezetés
12 évi "tiszta" mérlege 30 milliárd forintos hiány!
(A többi veszteséget még rejti a szoci szutyok...)

Szeged a halott Város

Gombaölő gombák Szögedön

Hírek 2012. ápr. 18.

Környezet- és természetkímélő, természetes – zöldpenészes – növényvédelem fejlesztése folyik a szegedi egyetemen.

A Trichoderma gomba-nemzetségbe tartozó, agresszív fonalasgombák komoly károkat okozhatnak a mezőgazdasági gombatermesztésben. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai a megelőzési és védekezési lehetőségek után kutatnak.

A gombatermesztésben jelentős károkat okozó “zöldpenész” tünetegyüttes kialakulásáért a Trichoderma nemzetségbe tartozó fonalasgombák tehetők felelőssé. Az elmúlt években a hazai gombatermesztők a zöldpenészes megbetegedés megjelenését és terjedését észlelték csiperkén és laskagombán, ami agresszív Trichoderma törzsek hazai megjelenésére utal. A zöldpenész verseng a termesztett gombákkal és eldeformálja azok termőtesteit, súlyosan károsítva ezzel az étkezési célokra termesztett gombaállományt.
Az SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai – Dr. Kredics László egyetemi adjunktus vezetésével – magyarországi, valamint egyéb európai országokból és Iránból származó csiperke-, japán fagomba (shítake)- és laskagomba-minták vizsgálata révén próbálták meg azonosítani az agresszív Trichoderma fajokat és a fertőzés lehetséges forrásait.

 

A televény (komposzt) -mintákból kitenyésztett zöldpenész (Trichoderma) törzsek

A szegedi kutatók 237 “zöldpenész” (Trichoderma) törzset izoláltak a vizsgált mintákból. Eredményeik alapján a termesztett csiperke zöldpenészes fertőzését Magyarországon a Trichoderma aggressivum f. europaeum okozza, míg a laskagomba zöldpenészes megbetegedéséért a laska-zöldpenész (T. pleurotum és T. pleuroticola) nevű fajok felelősek; utóbbiról ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a japán fagomba (shítake) és csiperke termesztésére is veszélyes lehet. A kutatócsoport igazolta, hogy a laskagomba zöldpenészes fertőzésének terjesztésében szerepet játszhatnak a termesztőtelepeken jelenlevő rovarok, és azonosították a fertőzés egy lehetséges forrását is: a T. pleuroticola faj ugyanis előfordul a vadon termő laskagomba természetes környezetében.

A tervezet (projekt) egyik fő célja, hogy a kutatók hasznos információkkal szolgálhassanak a zöldpenész elleni hatékony megelőzési stratégiák és védekezési eljárások kidolgozásához. A szegedi biológuscsoport behatóan tanulmányozta, hogy az agresszív Trichoderma törzsek növekedését hogyan befolyásolja a környezeti körülmények (hőmérséklet, pH-érték, nedvességtartalom) változása, és hogy vannak-e olyan viszonyok, melyek a penészgombák számára nem, de az étkezési célból termesztett gombák számára megfelelőek.

Az eredmények alapján a zöldpenészt okozó Trichoderma fajok rendkívül szívósak, gyakorlatilag bármilyen, a termesztett gombáknak kedvező hőmérsékleti és pH-értéken képesek a növekedésre. A laskagomba esetében a kutatók azt tapasztalták, hogy az első termesztési szakasz (az ún. átszövetés) utáni fázisban 15-18°C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH-jú termesztési alapanyag alkalmazásával valamennyire lassítható a penészgombák növekedése. Az elvégzett kísérletek alapján ugyanakkor bizonyos gombatermesztésből kivont (izolált) baktériumok ígéretes lehetőségnek tűnnek a zöldpenésszel szembeni természetes (biológiai) védekezés céljaira – ezzel kapcsolatban azonban még további vizsgálatokra van szükség.

A Trichoderma gombákkal kapcsolatban mindenképp érdemes még megemlíteni, hogy bár az előzőekben bemutatott fajok rendkívül kártékonyak (sőt, ritkán ugyan, de némelyikük például legyengült emberi szervezetbe kerülve akár súlyos betegségeket vagy halált is okozhat), a nemzetségbe tartozó fajok közül néhány éppen hogy növényvédelmi célokra (növénykórokozó gombák vagy fonálférgek elleni hatékony, így környezetkímélő biológiai védekezésre) alkalmazható – utóbbi tématerülettel kapcsolatban az SZTE Mikrobiológiai Tanszékén szintén kiterjedt kutatások folynak.

Dr. K L / Dr Sz L
További fejlemények felől érdeklődni lehet: Dr. Kredics László (SZTE TTIK Mikrobiológiai Tanszék)
kredics@bio.u-szeged.hu – címen



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo