Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 07.-e - Ambrus, Ambrózia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

A kultúra várost fejleszt.
Ami Pesten a Romkocsma,
az Szegeden a Romkultúra. (V.L.)

Szeged a halott Város

Ösztöndíjakat és részletfizetést biztosít a SZTE

Hírek 2012. feb. 21.

Szabó Gábor rektor

Részletfizetést tesz lehetővé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azon hallgatóinak, akiket önköltséges képzésre vesznek fel – jelentette be tegnap az intézmény rektora. Szabó Gábor közölte: a részletek kidolgozásával még nem végeztek, de várhatóan három részletben fizethetnek majd a hallgatók. A jogszabály ugyanis azt írja elő, hogy a vizsgaidőszak megkezdésére a hallgatóknak rendezniük kell a tandíjat, így azt megelőzően csak a három őszi hónap áll rendelkezésre erre a célra.

Szabó Gábor bejelentette azt is: az egyes karok már dolgoznak a különböző ösztöndíjak létrehozásán. Ezek forrása egyrészt a karok saját bevétele lesz, másrészt pedig a vállalati partnerek segítségét kérik majd. Így vélhetően a különböző, az egyetemmel már régóta együttműködő, az ösztöndíjat támogató cégekről lesznek elnevezve a juttatások. – Természetesen nem szűnik meg a SZTE által korábban alapított Talent-program sem – tette hozzá a rektor.

Szabó Gábor úgy fogalmazott: még mindig nem tudni, hogy miért került Budapestre az ország összes államilag finanszírozott jogász-képzése, de ráadásul az egész átalakulás kommunikációja is szerencsétlenre sikerült. Emlékeztetett, hogy a döntést követően újságcikkek jelentek meg azzal a címmel: Vidéken megszűnik a jogászképzés. – Márpedig ez egyszerűen nem igaz, itt Szegeden is megmarad, csak államilag finanszírozott hely nem lesz intézményünkben – mutatott rá a rektor. Szerinte ugyanakkor még fejleszteni is lehet a szegedi jogászképzést, például az idegen nyelvi oktatásban számos lehetőség van még.

Szabó Gábor arról is beszélt: szerinte a 21. században nem lehet kijelenteni, hogy bizonyos szakmákra, például a természettudományos oktatás terén nincsen szükség. Úgy véli, hogy szamárság feltenni azt a kérdést, hogy a fizikus el tud-e helyezkedni a saját szakmájában. – Mára a szakmák határai elmosódtak, vagy megszűntek, mindenesetre nagyon gyorsan módosulnak – mondta. Példaként említette, hogy egy amerikai újságban olyan álláshirdetést látott, amelyben tőzsdei elemzőt kerestek közgazdász vagy fizikus végzettséggel. – A fizikus ugyanis azt tanulja, hogy hogyan oldja meg a problémákat, ért a számokhoz és az elemzésekhez, miért ne lehetne tőzsdei elemző? – tette fel a kérdést Szabó Gábor. De szerinte a fizikusokat egyre gyakrabban alkalmazzák informatikai területen is, mert a képesítésük és a tudásuk megfelelő.

Homoki-Nagy Mária, az egyetem oktatási rektorhelyettese arra hívta fel a jelentkezni készülő hallgatók figyelmét: nem csak az alapképzésben vannak államilag finanszírozott helyek az egyetemen, hanem a felsőfokú

Homoki-Nagy Mária rektorhelyettes

szakképzésben is, így a középiskolásoknak ezen képzések közül is válogathatnak. Homoki-Nagy Mária azt hangsúlyozta: a karok és a szakok közötti átjárhatóság megmaradt az egyetemen, így a bekerült diákok továbbra is válthatnak szakot, vagy vehetnek részt párhuzamos képzésen. – Így az önköltséges helyre felvett hallgató akár államilag finanszírozott helyre is átkerülhet – mutatott rá a rektorhelyettes, aki azt javasolja a jelentkezőknek: az ösztöndíjakkal kapcsolatban érdeklődjenek az adott karnál, akár személyesen, akár telefonon, akár az egyetem honlapján keresztül. – De a Tanulmányi és Információs Központban is várják a leendő hallgatókat, számos kérdésre ott is válaszolni tudnak a kollégáink – mondta Homoki-Nagy Mária.

Szabó Gábor azt is hangsúlyozta: a felvételi rendszer változásával várhatóan a pótfelvételi eljárásban is lehetőség lesz államilag finanszírozott képzésre bekerülni.

Az önköltséggel kapcsolatban a rektor úgy vélekedett: a világon sehol nem fizettetik ki a képzés teljes költségét a hallgatókkal. Mint mondta, ő korábban professzorként dolgozott egy egyesült államokbéli egyetemen, amely minden évben bekerül a világ legjobb húsz egyeteme közé. – Ez egy kifejezetten drága magánintézmény, ahol a tandíj 26 ezer dollár, ám ez a képzés költségeinek csak a húsz százalékát fedezi – mutatott rá a rektor. Elmondása szerint ezen a bizonyos egyetemen az intézmény bevételeinek a fele a saját vagyonnal történő gazdálkodásból származik, húsz százalék a tandíjból, tíz százalék az eseti adományokból. További húsz százalékot pedig a professzorok által szerzett kutatási támogatások jelentenek.

Szabó Gábor szerint a magyarországi magánintézmények a könnyű utat választják, a dagadt ruhát pedig másra, az államra hagyják. A hazai magánegyetemeken ugyanis csak olyan képzés található, amelynek működési költségei viszonylag alacsonyak, ám a hallgatóktól sok pénzt lehet elkérni értük. Példaként az üzleti tudományokat említette, ahol az intézmény részéről kevés ráfordítás szükséges. – Magányegyetemen ugyanakkor nincs orvosképzés, nincs természettudományos képzés, mérnökképzés is csak egyetlen intézményben van – mutatott rá a rektor.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

GKriszta