Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Magyarok vagyunk és szögediek,
Kirekesztők kíméljenek!

Szeged a halott Város

Tüntetés az információszabadságért, a megfigyelés ellen

Hírek 2012. feb. 10.

A menethez bárhol csatlakozhatnak

Szegeden is tüntetés volt szombaton egy, az Unió 21 tagállama által már aláírt egyezmény ellen. Anti-Counterfeit Trade Agreement (ACTA) eredetileg a hamisított termékek, elsősorban a gyógyszerek és a műszaki cikkek nemzetközi kereskedelme ellen lépne fel, ám lényegében még a véletlen szerzői jogsértéseket is kriminalizálja, és lehetőséget ad az internetes tartalmak szabályozására, cenzúrázására is. Európa több országában is tartottak tüntetést szombaton, Magyarországon Szegeden kívül Budapesten, Pécsen és Székesfehérváron is volt megmozdulás. A szegedi demonstráció egy felvonulás volt, ami este hat órakor indult a Móra Ferenc Múzeum elől.

Az ACTA 2007 óta van napirenden az Európai Unióban. A megállapodást nagyrészt titokban tárgyalták, és az aláírása is túl nagy csöndben történt meg. Az egyezményhez hazánk is csatlakozott. Az ACTA-val nem az a baj, hogy a hamisított termékek ellen lépne fel, hanem az, hogy túl tágan értelmezi a hamisítás fogalmát. A szakértők szerint az egyezmény nagyon sok helyen homályosan fogalmaz, és kriminalizálja a nem szándékos, vagy teljesen véletlen szerzői jogsértéseket is. A szabályozás ráadásul az internetes tartalmak korlátozására is lehetőséget ad.

A tiltakozók hiányolják a megállapodásból azt, hogy pontos szabályokat fogalmazzon meg a „tisztességes felhasználás” körében. A szakértők úgy vélik, így lehetne a józan ész határai közé szorítani a szerzői jogvédelmet, és így lehetne kimondani, hogy az információszabadság jegyében milyen kivételek vannak az elvileg jogvédett anyagok másolási és terjesztési korlátai alól.

A megállapodás átvette és kiterjesztette az Egyesült Államoktól a kártérítés megállapításához használt „statutory damage” rendszert. Eszerint a jogsértéseket kategóriánként be kell árazni, és ezek felszorzása adja ki a büntetés összegét. Az Egyesült Államokban ezzel a módszerrel szabtak ki tavaly szeptemberben 675 ezer dolláros, azaz 144 millió forintos bírságot egy fájlcserélőt használó egyetemistára, akire összesen harminc mp3 fájl letöltését tudták rábizonyítani.

A most aláírt ACTA azt a képtelenséget is rögzíti, hogy az illegális megosztásokkal és letöltésekkel okozott kárt úgy kell megállapítani: feltételezni kell, hogy a letöltők a fájlcserélés lehetősége nélkül megvásárolták volna az adott tartalmat. Ez az elképzelés a valóságtól eléggé elrugaszkodott – vélik a szakértők.

A szegedi szervezők facebook-oldalán az is olvasható: az ACTA, miután hatályba lép, büntetőjogi felelősséget hárít a csatlakozó országok internetszolgáltatóira a jogvédett tartalmak közvetítéséért. Ez a szervezők szerint a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy az internetszolgáltatókat az ügyfelek netforgalmát teljes mértékben felügyeljék. „Igen, ez azt jelenti, hogy nézik majd, milyen oldalakat látogatsz, ellenőrzik fel- és letöltött fájljaid tartalmát, elolvassák még a chatelésed és az üzeneteidet is! Mert ha nem teszik ezt, és a hatóságok illegális tevékenységet tapasztalnak, szigorúan meg kell büntetniük az adott szolgáltatót!„ – írják a szervezők, akik szerint az ACTA-t egyébként a világ szórakoztatóipari cégei fogalmazták.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

GKriszta