Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 05.-e - Ünige, Csaba, Bács, Bacsó, Vilma, Sebő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged szavazó többsége ma agymosott lumpenproletár,
akik toronyaljas városvesztőiket újraválasztják...

Szeged a halott Város

Elrendelték a nyomozást a délvidéki magyarmészárlás ügyében

Hírek 2012. jan. 28.

Büntetőeljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség a titóista partizánok által 1944-45-ben a Délvidéken elkövetett mészárlás ügyében – írja szombati számában a Magyar Nemzet. A több tízezer főleg magyar és német áldozattal járó mészárlás ügyében január elején tett feljelentést a Jobbik két képviselője. Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője a lapnak elmondta: a nyomozást a két országgyűlési képviselő feljelentése alapján népirtás gyanújával rendelték el, ismeretlen tettes ellen.
Hozzátette, hogy a hatályos szabályozás szerint a népirtás el nem évülő bűncselekménynek számít. A nyomozás érdekeire hivatkozva a szóvivő arról nem árult el részleteket, hogy hogyan kezdenek hozzá a közel hét évtizede történtek feltárásához, illetve kérik-e a szerb vagy más országok hatóságainak segítségét.
Mint ismeretes, az Országgyűlés tavaly december 30-án fogadta el az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el. Akkor sem, ha az elkövetés idején a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.
Emiatt az Index által korábban megkeresett ügyvéd, Gellér Balázs habilitált egyetemi docens, a nemzetközi büntetőjog szakértője szerint először azt kéne tisztázni, hogy háborús bűncselekményekről vagy emberiesség elleni bűncselekményekről van-e szó. Előbbire ugyanis már 1944-ben volt törvény. A Jobbik ezt a kérdést azzal oldotta fel, hogy a feljelentés indoklásában mindkét bűncselekmény szerepel.
Háborús bűncselekményt harcoló alakulat tagja követhet el más harcoló alakulat vagy civilek ellen. A magyarok elleni vérengzést végrehajtó délvidéki partizáncsoportokról Gellér szerint először azt kell majd megállapítani, hogy harcoló alakulatok voltak-e: milyen kapcsolatban voltak a központi haderőkkel, volt-e egyenruhájuk, milyenek voltak az alá-fölérendeltségi viszonyaik, mennyire voltak szervezettek.
Az emberiesség elleni bűncselekmények körébe tartozik a háborúk előtt vagy alatt civileket ért bármely jelentősebb atrocitás: emberölés, a lakosság kiirtása, rabszolgaságba taszítása, áttelepítése és egyéb embertelen cselekedetek, illetve a vallási vagy faji alapú üldözés is. függetlenül attól, hogy a bűncselekmények sértik-e annak az országnak a jogait, ahol elkövették őket. Az emberiesség elleni bűncselekmények jogi kategóriája 1944-ben még nem létezett, ugyanakkor a nürnbergi perben azokat már visszaható hatállyal is alkalmazták, ami alapja lehet egy ilyen büntetőeljárásnak. Annak megindítása azonban az esetjog alapos mérlegelésén alapulhat csak.
Büntetőeljárást ilyen gyanú esetén csak konkrét sértett(ek) ügyében, konkrét személy ellen lehet indítani, mondta Gellér, ami közel hetven év elteltével nehézségeket okozhat, arról nem is beszélve, hogy a felelősök, ha esetleg sikerül is találni ilyen személyt, valószínűleg már meghaltak. E cselekmények büntethetőségét ugyanakkor az univerzalitás elve szabályozza: bármely államnak lehetősége és kötelessége fellépni ellenük. Az eljárást a legfőbb ügyész rendelheti el.
1944. október 17-én a délvidékre bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból alakult katonai hatóság katonai közigazgatást vezetett be a Vajdaságban, majd etnikai alapú, per nélküli, kollektív büntetőeljárásokat kezdtek, korra és nemre való tekintet nélkül végezték ki a magyar és német lakosságot a második világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. Becslések szerint a délvidéki mészárlásban több tízezer áldozata lehet.
Bácska 1941-es visszacsatolása után, 1942-ben a szerb-jugoszláv partizánok egyre aktívabbá váltak. A csendőrségnek először egy partizáncsoportot sikerült felszámolnia, bár néhány fős veszteséget elszenvedtek ők is. Ennek megtorlásaként razziát tartottak a partizánalakulatok felszámolására, aminek a vége egy több ezer főleg szerb és zsidó áldozattal járó vérengzés lett. Ez tekinthető a partizánok által 1944-ben és 1945-ben elkövetett mészárlás előzményének.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről