Szögedöm.hu https://www.szegedem.hu/ A szögediek hangja Wed, 26 Jan 2022 03:01:18 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.4.3 https://www.szegedem.hu/wp-content/uploads/2021/06/favicon1.png Szögedöm.hu https://www.szegedem.hu/ 32 32 100 éves – József Attila – LÁZADÓ KRISZTUS https://www.szegedem.hu/szegedem_cikkek/2023/04/29/100-eves-jozsef-attila-lazado-krisztus/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=100-eves-jozsef-attila-lazado-krisztus Sat, 29 Apr 2023 19:21:15 +0000 http://www.szegedem.hu/?p=41299 „ – Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!Ne légy más, mint az Igazságos Úr.Több kalászt adj, de azért el ne vedd aRózsát. Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,Gyere ki, nézd meg – szolgád mit csinál?Ronggyá nem mosná élet-subád emberÁtka. S Neked könnyű vón a tövist letörni.Tanulhatnál még tőlem is, Uram

The post 100 éves – József Attila – LÁZADÓ KRISZTUS appeared first on Szögedöm.hu.

]]>

„ – Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.

Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg – szolgád mit csinál?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.

S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram –
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak – föld: egy
Ölnyi.

A telked azért mégis tisztitom csak.
És már egy nagy sajgó gerinc vagyok –
Sokat görnyedtem, ne kivánd, hogy eztán
Rontsak.

Azért ameddig csak birom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.

De add kölcsönbe legalább subádat:
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.

Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé –
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.

S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:

A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!”

Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja – reá korábban jön
Este.

Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szivét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.

1923. április 29.

Oly kevés manapság a költészet…
Pedig életünknek ez is szerves része… kellene, legyen !

Legyen hát emlékezetes e nap !
Hiszen… Bő egy évre rá…
1924-ben e költeményéért, a Lázadó Krisztus-ért nyolc hónapi fogházat és 200 ezer korona pénzbüntetést kapott József Attila
Bár ilyen lenne ma is a bűnözés !

The post 100 éves – József Attila – LÁZADÓ KRISZTUS appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Lenau szülinapján https://www.szegedem.hu/kalendarium/2022/08/15/lenau-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=lenau-szulinapjan Sun, 14 Aug 2022 22:01:00 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=45835 1802 augusztus 15.-én Csatádon (Torontál vármegyében) született Nikolaus Lenau, eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, honi német(ajkú) költő. Apja uradalmi írnok volt Csatádon. Könnyelmű életmódja igen sok bánatot okozott a költő édesanyjának, akinek folytonos szomorúsága nagy befolyással volt a költő később kifejlődött búskomorságára. Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette

The post Lenau szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
1802 augusztus 15.-én Csatádon (Torontál vármegyében) született Nikolaus Lenau, eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, honi német(ajkú) költő.

Nikolaus Lenau

Apja uradalmi írnok volt Csatádon. Könnyelmű életmódja igen sok bánatot okozott a költő édesanyjának, akinek folytonos szomorúsága nagy befolyással volt a költő később kifejlődött búskomorságára.

Nicolas Lenau szülőháza

Sophie von Löwenthaalhoz fűződő reménytelen szerelme elmélyítette kedélybántalmait, s életének utolsó hat esztendejét a döblingi pszichiátriai szanatóriumban töltötte, Széchenyivel egy fedél alatt, és ott is halt meg.

Lenau műveinek hangját a világfájdalom és a melankólia határozza meg. Tájköltészetében új, expreszív nyelvet talál.
Kora szabadságeszméinek kifejezője politikai lírájában, és eposzaiban (Johannes Žižka; Az Albigensek) is.

Érdekes darabja a Savonarola (1837, verseposz) is.

Hatott rá a magyar zene és népköltészet. Az ország tájainak és életképeinek ábrázolásával ő fedezte fel a Magyarországot a világirodalom számára.

Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836) (Magyar Nemzeti Galéria)
Nikolaus Lenau A három cigány című allegorikus költeményének illusztrálása

Német nyelven és magyar fordításban több kötete jelent meg.

Egyik legnagyobb irodalomtörténészünk, Szerb Antal így ír Róla:

„Számunkra Lenau költészete főképp azért érdekes, mert furcsa módon kihallatszik belőle Lenau magyarországi gyermekkora. A magyar föld nemcsak témáin hagyott nyomot, — e tekintetben inkább csak a magyar exotikum, a cigány, a csárda, a puszta szerepel, az is erősen romantikus stilizációban — hanem ennél is sokkal érdekesebb az a meghatározhatatlan valami Lenau versmelódiájában, hasonlataiban, látásának módjában, ami miatt néha úgy érezzük, mintha Vörösmartyt vagy Petőfit olvasnók német fordításban. Valami titokzatos magyar hang, annál erősebben érzékelhető, mert egészen idegen környezetből tör ki.”A világirodalom története. (Magvető Kiadó, Bp, 1989. 599. o.)

Szülőfalujában a ma oláh (romániai) megszállás alatt élő Csatádon, mai nevén Lenauheimben a 18. századi postaállomás és fogadó, ma Lenau-múzeum. Nikolaus Lenau szobra pedig a polgármesteri hivatal előtt pedig áll…
Csatád másik nagy szülötte Járosy Dezső (1882. december 7. – Eger, 1932. szeptember 13.) bánsági magyar zeneesztéta, kritikus, orgonaművész, zeneszerző. Neki emléke nincsen…

Ajánlott oldal: Lenau Egyesület: http://lenau.hu

The post Lenau szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Acetülén-közvilágítás a világon először Magyarországon – 125 éve ! https://www.szegedem.hu/evfordulok/2022/07/24/acetulen-kozvilagitas-a-vilagon-eloszor-magyarorszagon-125-eve/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=acetulen-kozvilagitas-a-vilagon-eloszor-magyarorszagon-125-eve Sun, 24 Jul 2022 14:07:00 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=43704 Igen ! Ebben is mi voltunk az elsők a világon !!! Tata meg Magyarországon… Nem voltunk mindig mások mögött kullogó „kis ország” ! Ez csak a kommunizmus magyarellenes, aljas, rasszista rémmeséje ! 125 éve éppen ezen az estén 1897 július 24.-én a világon elsőként acetylén-közvilágítás indult Tatán ! Este fél kilenckor

The post Acetülén-közvilágítás a világon először Magyarországon – 125 éve ! appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Igen ! Ebben is mi voltunk az elsők a világon !!! Tata meg Magyarországon…

Tata büszkélkedhet ezzel a világelső történettel… meg e vármaradékkal…

Nem voltunk mindig mások mögött kullogó „kis ország” !

Ez csak a kommunizmus magyarellenes, aljas, rasszista rémmeséje !

125 éve éppen ezen az estén 1897 július 24.-én a világon elsőként acetylén-közvilágítás indult Tatán ! Este fél kilenckor 21 helyen gyulladnak föl az utcai acetylénlámpák…

Az acetylén gömböc-modellje – két szén és két könnyeny (hüdrogén)

Az acetülén vagy ethün (C2H2) színtelen, szagtalan, gáz halmazállapotú, telítetlen szénhüdrogén. Latinkodón „y”-nal : acetylén vagy ethyn.

Az acetülén- vagy ethün-fényforrásoknak két fő fajtája van:

  1. a kisebb méretű karbidlámpák, amelyeket a bányászatban, barlangászatban használtak, azután hintókon, majd gépkocsikon jelentek meg. Ezeknél a gázfejlesztő tartály(ok)ból egy rövid cső segítségével azonnal az égőfejhez vezetik a gázt, és ott meggyújtják.
  2. közvilágításra szolgáló lámpákhoz központi gázfejlesztőből hosszú csővezetéken vezetik a lámpaoszlopokra az acetüléngázt. Olcsó, de a vezetékek sérülékenysége miatt robbanásveszélyes módszer (volt)…

Ez az utóbbi először Magyarországon jelent meg. Éppen ma 125 éve, Tatán !


Az acetülén gőzének térkitöltése

The post Acetülén-közvilágítás a világon először Magyarországon – 125 éve ! appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Tompa Mihály: A gólyához https://www.szegedem.hu/a-nap-verse/2022/07/06/tompa-mihaly-a-golyahoz/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=tompa-mihaly-a-golyahoz Tue, 05 Jul 2022 22:10:06 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=41693 Megenyhült a lég, vidul a határ,S te újra itt vagy, jó gólyamadár!Az ócska fészket megigazgatod,Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod. Csak vissza, vissza! meg ne csaljanakCsalárd napsugár és síró patak;Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,Az élet fagyva van, s megdermedett. Ne járj a mezőn, temető van ott;Ne menj a tóra, vértől

The post Tompa Mihály: A gólyához appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Megenyhült a lég, vidul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsugár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten:
Megutálni is kénytelen legyen!

1852 Áldás (július) hava 6.-án e verse miatt tartóztatják le Tompa Mihályt…

Eredetiben:

A gólyához 

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te újra itt vagy, jó gólyamadár !
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és síró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van, s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóra, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet,
Tüzes üszökbe léphetsz, úgy lehet.

Házamról jobb, ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbeesést ne hallanál alól,
S nem félhetnél az ég villámitól ?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted;
Nekünk csak egy C volt! az is elveszett !

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk… !

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk, járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél, és sírván, megyen
Új hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah! hogy … gyalázat reánk !
Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik…
A honfi honfira vádaskodik.

Testvért testvér, apát fiú elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy ki távol sír e nemzeten :
Megútálni is kénytelen legyen !

The post Tompa Mihály: A gólyához appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ 115 éves ! https://www.szegedem.hu/a-nap-verse/2022/05/17/magyar-zsoltar-psalmus-hungaricus-dsida-jeno-115-eves/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=magyar-zsoltar-psalmus-hungaricus-dsida-jeno-115-eves Mon, 16 May 2022 22:01:00 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=42683 DSIDA JENŐ szülinapján… Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!! DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban… „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.” Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó

The post MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ 115 éves ! appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
DSIDA JENŐ szülinapján…

Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!!

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban…

„Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.”

Pomogáts Béla szavaival: „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.”

The post MAGYAR ZSOLTÁR… PSALMUS HUNGARICUS – DSIDA JENŐ 115 éves ! appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Minden oroszok cárja – Rettegett Iván https://www.szegedem.hu/a-nap-kepe/2022/01/17/minden-oroszok-carja-rettegett-ivan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=minden-oroszok-carja-rettegett-ivan Mon, 17 Jan 2022 17:49:21 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=48104 Förgeteg (január) hava 16.-án 475 éve… 1547-ben lépett hatalomra IV. azaz Rettegett Iván, oroszul: Иван IV Грóзный, Oroszország első cárja. IV. azaz Rettegett Iván fölvette „a minden oroszok cárja és nagyfejedelme” címet, ezzel Iván cár tudtára adta a világnak, hogy a bizánci császárok örökösének tekinti magát.

The post Minden oroszok cárja – Rettegett Iván appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Förgeteg (január) hava 16.-án 475 éve…

1547-ben lépett hatalomra IV. azaz Rettegett Iván, oroszul: Иван IV Грóзный, Oroszország első cárja.

Viktor Vasznyecov: IV. Iván (1897)

IV. azaz Rettegett Iván fölvette „a minden oroszok cárja és nagyfejedelme” címet, ezzel Iván cár tudtára adta a világnak, hogy a bizánci császárok örökösének tekinti magát.

The post Minden oroszok cárja – Rettegett Iván appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Hóman Bálint szülinapján… https://www.szegedem.hu/kalendarium/2021/12/29/homan-balint-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=homan-balint-szulinapjan Tue, 28 Dec 2021 23:01:00 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=43537 „Fontosabb a tanító az egyetemi tanárnál, mert a nemzeti kultúra a néptanítótól függ” ( Hóman Bálint a Felsőházban 1938 április 18.-án) Talán eggyetlen igazi bűne, hogy az 1941. június 26-i kormányülésen ő is jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot kimondását… Ezért utóbb a népbíróság 1946-ban „háborús bűnös”-ként el is

The post Hóman Bálint szülinapján… appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Fontosabb a tanító az egyetemi tanárnál, mert a nemzeti kultúra a néptanítótól függ” ( Hóman Bálint a Felsőházban 1938 április 18.-án)

Talán eggyetlen igazi bűne, hogy az 1941. június 26-i kormányülésen ő is jóváhagyta a Magyarország és Szovjetunió közötti hadiállapot kimondását… Ezért utóbb a népbíróság 1946-ban „háborús bűnös”-ként el is ítélte és a kommunista terror a 1951 június 2.-ára a börtönben halálra is éheztette és gyötörte… 

Történészi munkáiból minden magyarnak olvasni és észbe vésni, egy életen át tudni érdemes:

UTURGUROK – BASKÍROK

Az 547 és 558 között egymással bizánci és perzsa szövetségben ádáz harcukat vívó „uturgur” és „kuturgur” népek nem sokkal utóbb végleg letűntek a történelem színpadáról. Amazok türk, emezek avar uralom alá kerültek, s nevük eltűnt az uralkodó népeknek a hódítás után alattvalóikra is alkalmazott neve alatt: uturgurokról 576-ban, kuturgurokról 597-ben hallunk utoljára, és a törökös „bittogor” és „altiagir” nevük sem szerepel többé a bizánci íróknál. A Don–Dnyeper közén ez időpont után csak bolgárokról hallunk, a Donon túl újra az onogurok tűnnek fel. Csak három század múltán találkozunk újra az „uturgur”, vagyis az „öturgur” név törökös „besgur”, vagyis „öt-ogur” alakjával, a 9. század derekán Bizáncban „türk”, nyugaton „onogur-ungr”, s keleten „madsar” néven emlegetett magyarokra alkalmazva.

Balhi arab geográfus a népet maga használta „madsar” nevén emlegető többi arab íróval szemben azt „besgirt” vagy „basgirt” néven említi, és két tartományukról beszél; a honfoglalás előtti pontusi hazáról és az Urál-vidéki magyar őshaza területével egybeeső mai Baskír-földről.

Ennek a keleti hazának az emlékét a magyar hagyomány is fenntartotta. A 11. századi Gesta Hungarorum szerint „volt egy másik, nagyobb Magyarország (Ungaria Maior) is, ahonnét a hét vezér egykor népével kijött”. A 12. század végén élt Viterbói Gottfried – nyilván a magyar gesta nyomán – „a Meotisz-mocsáron túl lévő régi Magyarországról (Ungaria Vetus seu Antiquam)” beszél. Beauvaisi Vince a 13. század elején azt írja, hogy „Pannónia tartományát az azt egykor elfoglaló hunokról közönségesen Hungáriának nevezik, ami kettő van: nagyobb és kisebb (Hungaria Maior et Minor), s a nagyobbik Szkítia végein, a Meotiszon túl van.

Ottó, domonkosrendi szerzetes három társával, 1230-ban a magyar gesta értesítése nyomán indult el az őshazában maradt testvérek felkeresésére, „akikről tudták, hogy kelet felé vannak, de hogy hol vannak, azt egyáltalában nem tudták”. Ottó nem jutott el a magyarok földjére, de „az egyik pogány országban az ő nyelvükön beszélő emberrel találkozott, s attól megtudta, merrefelé laknak”. E nyomon indult el azután a rokonok felkeresésére 1230-ban Julián barát és három dominikánus rendtársa.

Julián útitársai közül kettő visszafordult, a harmadik meghalt, miután a Volga-menti pusztaságon 37 napi út után vele együtt eljutott a muzulmán hitű volgai bolgárok országába, Bunda városába. Julián itt egy magyar asszonyra talált, s ennek felvilágosításai nyomán folytatta útját, és a bolgároktól keletre, a nagy Etil folyó mellékén meg is találta a lovas nomád pogány magyarokat. Visszatérte után 1237-ben újra útra kelt, de ekkor már nem jutott el a magyar testvérekhez, mert azok földjét a szomszédos országokkal együtt a tatárok foglalták el.

Julián értesítése szerint nyelvük magyar volt, és őt mindenképpen megértették, s ő is azoknak beszédét. „Pogányok, az Istenről nincs tudomásuk, de bálványokat sem imádnak, hanem úgy élnek, mint a vadállatok.” A keresztény pap felháborodását visszatükröző megjegyzésnek azonban ellene mond az a körülmény, hogy Julián „jövetelének nagyon megörültek, s őt házról házra körülvezették, faluról falura vitték, és szorgalmasan kikérdezték a keresztény magyarok királyáról és országáról, s arról, mit akar nekik tanácsolni a hitről és egyebekről. Földet nem művelnek – írja tovább –, lóhúst, farkashúst és ilyenféléket esznek, lótejet és vért isznak; sok lovuk és fegyverük van, s a harcban nagyon vitézek. Az öregek hagyományaiból tudtak a tőlük elköltözött magyarokról, de hogy azok hol vannak, nem tudták.”

A volgai bolgároktól keletre lakó pogány magyarokról megemlékezik a 13. század két nagy utazója: a Ferenc-rendi Piano Carpini, és Rubruck Vilmos is. A Nagy-Magyarországra vonatkozó adatokat Julián úti jelentéséből veszik, de azt a nála elő sem forduló Pascatur vagyis Baskírföld néven említik.

A középkori források Nagy-Magyarországa – a ferences utazók Pascaturja – a magyarok Urál-vidéki őshazájában volt, ahol a magyarok egyik régi nevét viselő, de török-tatár nyelvet beszélő baskírok laknak. Szállásaik a 10. században még a Volgáig terjedtek, s ott érintkeztek a Volga-parti bolgárok földjével, akiknek csuvas utódai ma is e vidéken laknak a folyó jobb partján. Kettejük közé azonban a 13. században egy nagyobb tatár népcsoport ékelődött, amely ezeket nyugatra, amazokat keletre szorította vissza.

A baskírok mai nyelve nyilván a hosszú tatár szomszédság és uralom idején végbement nyelvcsere eredménye. A 10–11. századi arab írók ugyan török fajta népnek mondják, de Idrisi kiemeli, hogy nyelvük különböző a besenyőkétől. A „türk” megjelölést tehát éppoly értelemben alkalmazták rájuk, mint ők és a görög írók is századokon át a magyarokra. Lehet, hogy a török elem még a tatár hódítás ideje előtt annyira elszaporodott közöttük és szomszédságukban, hogy már e korban megkezdődött a kettős nyelvhasználat. A nyelvcserét mégis a tatár hódítás utáni időre kell tennünk. A 13. század derekáig kétségkívül magyar volt a nyelvük.

Feltűnő és nagyon sokat mondó jelenség az, hogy a baskírok Jurmat-j, Jene-j, Ciraj törzsei még ma is, a velük együtt élő Tarhán és Mozser-ján törzsek pedig 1539-ig a honfoglaló magyar törzsek ősi Gyarmat, Jenő, Kér, Magyar, Tarján nevét viselik. A magyarokkal való kapcsolatuk tehát nyilvánvaló. A baskírok törökös bes-g-ur (‘öt törzs, öt nép’) nevének vallomása szerint is öt törzsből álló nép valamikor a magyarok öt törzsének népéből vált ki és maradt hátra keleten, s az is nyilvánvaló, hogy az uturgur-baskír-magyar nép eme öt törzsének a törökből csak erőltetve és mesterkélten magyarázható neve az ősi uráli szókincshez tartozik, s nem török jövevényszó. Eredetüket vagy a finn-magyar, vagy a kaukázusi, vagy pedig az árja-alán nyelvben kell keresnünk. A nép eredeti neve minden esetre „ötmagyar” volt, és csak a bolgár eredetű Keszi (‘töredék’) és a többi határvédő néphez hasonlóan ugyancsak idegen eredetű Nyék (‘határvédő’) törzsek csatlakozása után lett „hétmagyarrá”. A szövetségbe később befogadott török – bolgár vagy türk-kazár eredetű – „kürt”, és a kazároktól elvált három „kabar” törzzsel gyarapodott nép törzseinek a száma már nem jutott kifejezésre a nép nevében. A magyar hagyomány csak hét törzset és hét vezért ismer. A legutóbb csatlakozó kazár törzsekről – Konstantinosz császár kabarjairól és Anonymus kunjairól – külön emlékezik meg, a Kürt törzset pedig valami okból a régi Gyarmat törzzsel együtt említi Kürt-Gyarmat néven.

Az uturgur és kuturgur törzsszövetségek népének ötös, illetőleg hatos tagozódása szorosan összefügg az ősi finn-magyar számrendszerrel. Ebben a legmagasabb szám az öt volt, s a hat – éppúgy, mint más nyelvekben a hét – már a ‘sok’ fogalmát fejezte ki. A ‘nagyon sok’ kifejezésre az árja eredetű ‘száz’ jövevényszót használták. A ‘hét’ számnév már az Urál vidékén került az árja-alán nyelvből a magyar, s onnét a vogul-osztják nyelvekbe. Ugyanebből az időből való az összetételekben élő ‘tíz’ jelentésű –,,-men”, „-ven” (‘negy-ven’, ‘öt-ven’, ‘hat-van’ stb.) szavunk, amit később az ugyancsak árja-alán „tíz” szorított ki. Még korábbinak látszik az ugor nyelvekből hiányzó, s a permi „mys” számnévvel azonosított, az ugyancsak ‘tíz’ jelentésű „inc” vagy „enc” szó, mely csupán a ‘nyol-c’, ‘kilen-c’ és ‘harmin-c’ számnevekben maradt fenn. A keleti tízes számrendszer meghonosodásával egy időben kapott konkrét értelmet a ‘száz’ számnév, és ez időben jött az árja-alánból nyelvünkbe az ‘ezer’ szó is. Ezen az ötös számrendszeren alapul a magyarság keletről hozott ősi büntetőjogi díjrendszere is, a maga 5-10-50-100 tinós díjaival, melyek a közbenjárók és bírák részére fizetett mellékdíjjal emelkedtek 6-12-55-110 tinós összegekre. E rendszer nyomai mutathatók ki – sajnos – a kevéssé ismert ősi mértékrendszerben is: egy ekealja földre 110 királyi holdat számítottak.

The post Hóman Bálint szülinapján… appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Kepler 450. szülinapján https://www.szegedem.hu/szulinapok/2021/12/27/kepler-450-szulinapjan/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=kepler-450-szulinapjan Mon, 27 Dec 2021 21:46:35 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=47984 E napon született 1571-ben Johannes Kepler, német bolygász és csillagász. (†1630) 1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot.  Kepler később fedezte föl a bolygómozgások törvényeit, amiket róla ma Kepler-törvényekként emlegetnek. Kepler törvényei

The post Kepler 450. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
E napon született 1571-ben Johannes Kepler, német bolygász és csillagász. (†1630)

Johannes Kepler rézmetszeten

1596-ban kiadott könyvében, a Mysterium Cosmographicumban (Das Weltgeheimnis) Kepler az akkor ismert hat bolygó pályáját az öt platóni testtel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömbjei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder tartja a távolságot. 

Kepler kezderi Naprendszer-modellje

Kepler később fedezte föl a bolygómozgások törvényeit, amiket róla ma Kepler-törvényekként emlegetnek.

Kepler törvényei

I. A bolygók pályája

A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyúlytópontjában van a Nap.

{\displaystyle r={\frac {l}{1+e\cdot \cos \varphi }}},

ahol r és φ a bolygók napközpontú polárkoordinátáil a fókuszon átmenő, a nagytengelyre merőleges húr fele (semi-lactus rectum)e pedig az excentricitás, azaz az elnyúltságot / lapultságot jelző arányszám.

II. A felületi törvény

A bolygók vezérsugara avagy a bolygót a Nappal összekötő szakasz azonos idő alatt azonos területet súrol.

{\displaystyle {\frac {d}{dt}}\left({\frac {1}{2}}r^{2}{\dot {\varphi }}\right)={\text{const}},} ahol 

{\displaystyle {\frac {1}{2}}r^{2}{\dot {\varphi }}} az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első differenciálhányadosa a területi sebesség, ami állandó.

III. törvény

A bolygók keringési idejeinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák fél nagytengelyeinek köbei

 azaz

{\displaystyle {\frac {T_{1}^{2}}{T_{2}^{2}}}={\frac {a_{1}^{3}}{a_{2}^{3}}}}

Például a Juppiter keringési idejének (11,8 földi év) négyzete majdnem 140-szerese a Föld keringési ideje négyzetének. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a Föld; ennek köbe szintén majdnem 140-szerese a Föld-Nap-távolság köbének.

Kepler III. törvényének pontos alakja:

{\displaystyle {\frac {a^{3}}{T^{2}}}={\frac {\mu }{4\pi ^{2}}},} {\displaystyle \mathbf {\mu } =k^{2}(m_{1}+m_{2})}, ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m1 és m2 pedig a testek tömege. A Gauss-féle gravitációs állandó:

{\displaystyle k={\frac {2\pi }{T{\sqrt {1+m}}}},}

ahol m a Föld – Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld – Hold rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.

A fenti törvények általánosíthatóak: igazak egy csillag körül keringő bolygóra, egy bolygó körül keringő holdakra és műholdakra, bármely nagy tömegű égitest körül keringő más égitestekre, csupán az {\displaystyle a^{3}/T^{2}}értéke más, a központi égitest tömegétől függ. Egy másik általánosítás a tetszőleges kúpszelet alakú pályákhoz vezet; például egyes üstökösök pályája parabola alakú. 

Johannes Kepler aláírása

1604-ben megfigyelt egy fényes villagot (idegenkedőn szupernóvát), és bmegfigyeléseit a De Stella nova in pede Serpentarii („A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról”) című könyvében jelentette meg.

A Kepler-látta szupernóva, az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva

Kepler törvényeihez hasonló vezérfonalat kell adni ma az ifjúságnak, hogy Mammón meg a nigráns-áradat el ne nyelje magyar fiainkat mind egy szálig…

Beteg világunkban érdemes lenne végre rendet tenni !!! Legalább a Magyar Világban !!!

Ifjaink fölösleges kütyüzsibbadásai helyett pedig egy bölcsebb világban kezdhetnék végre Madách Imre Kepler-színét (a Nyolcadik színt) zsolozsmázni minden leendő férfi tanulságára…

Kétséges rang-e hát szellem, tudás?
Homályos származás-e a sugár,
Amely az égből homlokomra szállt?
Hol van nemesség más ezen kivűl?
Amit ti úgy neveztek, porlatag,
Hanyatló báb, mit lelke elhagyott,
De az enyém örök-ifjú, erős.

– Oh nő, ha te meg bírnál érteni,
Ha volna lelked oly rokon velem,
Minőnek első csókodnál hivém,
Te büszke lennél bennem, s nem keresnéd
Kivűl a boldogságot körömön,
Nem hordanál mindent, mi benned édes,
Világ elé s mindent, mi keserű,
Nem tartanál fel házi tűzhelyednek. –

Madách Imre: Az ember tragédiája

Ez intelem pedig leányainknak is illő okulására válik !

Kepler lakóháza Regensburgban ma múzeum

Aki pedig ennél is behatóbb tudásra, az eredetire vágyik, annak álljanak itt…

Kepler fönnmaradt művei

  • Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titka) (1596)
  • Astronomiae Pars Optica (A csillagászat optikai része) (1604)
  • De Stella nova in pede Serpentarii (Új csillag a Kígyótartó lábánál) (1604)
  • Astronomia nova (Új csillagászat) (1609)
  • Tertius Interveniens (1610)
  • Dissertatio cum Nuncio Sidereo (Beszélgetések a csillaghírnökkel) (1610)
  • Dioptrice (Dioptria) (1611)
  • De nive sexangula (A hatszögletű hópehelyről) (1611)
  • De vero Anno, quo aeternus Dei Filius humanam naturam in Utero benedictae Virginis Mariae assumpsit (A valódi évről, amelyben az örök Isten Fia az áldott Szűz Mária méhében emberként megfogant) (1613)
  • Eclogae Chronicae (Krónika fejezetek) (1615)
  • Nova stereometria doliorum vinariorum (A boroshordók új térfogatméréséről) (1615)
  • Epitome astronomiae Copernicanae (Kivonat a kopernikuszi csillagászatról) (három részben 1618–1621 között)
  • Harmonice Mundi (Világok harmóniája) (1619)
  • Mysterium cosmographicum (A kozmosz szent titkai) Második kiadása (1621)
  • Tabulae Rudolphinae (Rudolf-táblázatok) (1627)
  • Somnium, sive Opus posthumum de astronomia sublunari (Az álom – Posthumus mű a holdbéli csillagászatról) (1634)

The post Kepler 450. szülinapján appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Annak gyűlik, aki gyűlyt… https://www.szegedem.hu/hagyomany-2/2021/12/24/annak-gyulik-aki-gyulyt/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=annak-gyulik-aki-gyulyt Fri, 24 Dec 2021 16:05:44 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=47935 Magyar tudománytan akadémián makacsul ragaszkodik a legképtelenebb tévedéseihez is. Így létezhet, hogy a gyűl- tő nyomán képzett gyűlyt mindmáig helytelenül „j”-vel kelletik a konformista aszfaltbetyároknak. Magam azonban szabad magyar vagyok. Engem tudománytalan akadémiák nem kötnek gondolati gúzsba… Ezért írom helyesen, magyarul e szavunkat is : gyűlyt !!! Természetesen ugyanígy állunk

The post Annak gyűlik, aki gyűlyt… appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Magyar tudománytan akadémián makacsul ragaszkodik a legképtelenebb tévedéseihez is. Így létezhet, hogy a gyűl- tő nyomán képzett gyűlyt mindmáig helytelenül „j”-vel kelletik a konformista aszfaltbetyároknak. Magam azonban szabad magyar vagyok. Engem tudománytalan akadémiák nem kötnek gondolati gúzsba…

Ezért írom helyesen, magyarul e szavunkat is : gyűlyt !!!

Természetesen ugyanígy állunk a gyúlik meg a gyúlyt vonatkozásában is…

Ajánlott még eggy másik őshiba orvoslása is:

EGGYETLEN EGGY !!!

The post Annak gyűlik, aki gyűlyt… appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
KARÁCSONY SZENTESTÉJÉN … https://www.szegedem.hu/hungarikumok/2021/12/24/karacsony-szentestejen-2/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=karacsony-szentestejen-2 Fri, 24 Dec 2021 15:01:00 +0000 https://www.szegedem.hu/?p=47919 Karácsony Szentestéjén érdemes elmerengeni és fölülemelkedni a mindennapok sor(vatag)án… Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat !Fölfedezni és magyar módra ünnepelni a Magyar Karácsonyt !Ideje végre a Karácsonyban meglátni minden magyarságunkat, amíg még van mit… Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában Bálint Sándor, a „legszögedibb

The post KARÁCSONY SZENTESTÉJÉN … appeared first on Szögedöm.hu.

]]>
Karácsony Szentestéjén érdemes elmerengeni és fölülemelkedni a mindennapok sor(vatag)án…

Itt az idő fölfedezni a Karácsonyban magyar magunkat !
Fölfedezni és magyar módra ünnepelni a Magyar Karácsonyt !
Ideje végre a Karácsonyban meglátni minden magyarságunkat, amíg még van mit…

Ady Endre – Karácsony (Harang csendül…) – Szabó Gyula szavalatában

Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” írásaiban összegyűlytötte Karácsonyunk magyarságát mög szögediségeit is. Kárpát-medencei ágyazatában ebből kínálok most kis koszorút :

Mária vajúdása – Karácsony Böjtje – Álom hava 24.-e – az istensegítsi székelyek ajkán Karácsony szenvedeje, röviden szenvedeje, az andrásfalviakén Szenvedejeeste, a bukovinai eredetű Székelykeve legdélebbi, még mindig magyarlakta településünk (rácul Skorenovac) – szóhasználatában Szenvedeeste, az északi csángóknál Karácsony szenvedje, a református Csúza baranyai faluban Béved, máshol az Ormánságban Bévődeste, Bátán pedig Bővedeste, egyes helyeken karácsony szombatja (még ha nem is erre a napra esik), Szakadát szebeni evangélikus magyar faluban meg az ünnep szombatja. Németkedő aszfaltbetyár köreinkben a német Heiliger Abend tükörszavaként a Szenteste járja…

Karácsony böjtjén magyar vidékeinken gondosan rendbeteszik, kitakarítják a házat, udvart, a jószág helyét is, hiszen Vendéget várnak, a világra születő Kisdedet, de már fordulnak az új esztendőbe is. Mindennek a helyén, otthon kell lennie. A kikölcsönzött tárgyakat legalább erre a napra sokfelé hazakérik. Amint Tófej göcseji faluban mondják: nehogy „megboszorkányozzák”. Nem adnak és nem kérnek kölcsön. Nem örülnek a látogatónak, csak a köszöntőket: pásztorokat, gyerekeket, betlehemesezőket fogadják szívesen. Háromszékben a készülődést így jelentik:

Tizenkét kapuláb gyöngyből van kiverve,
Az Úr Jézus széke közből van helyezve.
Az Isten az embert annyira szerette,
Szerelmes szent Fiát hogy földre küldötte,
Hideg istállóba, jászolba fektette.
Oh emberi nemzet indulj igazságra,
Mert eljött a Krisztus szegény szállásodra.
Tisztítsd ki házadat, hívd be őtet oda,
Hogy vigye lelkedet boldog mennyországba.

Egész nap folyik az ünnepi előkészület: sütés-főzés, a karácsonyi asztal és az ajándékok elrendezése, a jószág ellátása, egyes vidékeken a hajlék „fölszentelése”. … a palócoknál az ünnepre a haragosok is – legalább látszólag – kibékülnek, a szegényebb rokonoknak, a család állandó munkásainak természetbeli ajándékot küldtek, akik segítettek a gazda portáját rendbetenni.
Régebben a gyónás, áldozás sem maradt el…

Sajátos hagyomány élt még a múlt században is Bajmóc – ma rácul Bojnice – délvidéki mezővárosunkban: Karácsony estéjén a családfő, az apa papnak öltözött, majd az asztalfővel szemben leült egy székre és a családtagjait gyóntatta: mindenkire ráolvasta az esztendő folyamán elkövetett hibáit, vétkeit, bűneit.

Martonfalvy György debreceni kálvinista professzor az ünnepek méltó megünnepléséről szólva (1663) megrója, hogy „némely emberek Karátson napján jeges vízben mosdanak”… Bizonyára ez is ősi magyar szokásaink túlélése. Itt az idő föleleveníteni ezt minden Igaz Magyarnak !!!

E szokáshoz tartozik e kuruckorból ránkmaradt versezet is mosdás közben:

Amaz tisztaságban gyönyörködő Isten,
Tü Kegyelmetek minden bűnből szépen
Mossa s tisztítsa ki, hogy így jövendőben
Istennél lehessen Kegyelmetek mennyben.

Miképpen testedet im e testi vízzel
Megmosod, Úristen amaz lelki vízzel.
Mosson meg tégedet ő szent igéjivel,
Ruházzon fel téged az ő szent lelkivel.

Ez aranyvíz, aranyosvíz, életvíz, élet vize, szerencsevíz, szentvíz hagyományainkban nem más, mint karácsony (ritkábban Szilveszter, újév, vízkereszt) estéjén, éjszakáján, hajnalán kútból, folyóból, esetleg forrásból frissiben merített víz. Az édeni forrást a megszületett Jézus megnyitotta az ember számára, aki ilyenkor megmerül, újjászületik benne.

Kissárréten azt tartják, hogy éjjel tizenegy órától éjfél után egy óráig aranyos víz folyik a Körösön. Ha az ember ebből itatja meg a jószágait, nem áll beléjük a nyavalya.

A téli napforduló örömünnepére, a föld jövőévi áldásának, a család és jószág gyarapodásának kiérdemlésére, a szellemvilág megvendégelésére az európai pogány népek nagy áldomásokkal éltek. A hajdani áldozati lakomákra nálunk már alighanem csak a decemberi disznótorok emlékeztetnek.

A keresztény ember a nagy ünnepekre böjttel, megtartóztatással, testi-lelki tisztálkodással készül, hogy így érdemelje ki a karácsony, illetőleg új esztendő áldásait.
Karácsony Böjtje népünknél a legszigorúbb, de örömmel vállalt böjti nap volt.
Szögedi öregök valamikor egész nap nem szoktak mást enni, csak kenyeret és nyers, olajba áztatott savanyúkáposztát.
Mások són, kenyéren, vízen böjtölnek. Csépa hagyománya szerint egész nyáron szomjas lesz, aki karácsony böjtjén akárcsak vizet is iszik. Aki e napon húst öszik, azt Kömpöc szögedi eredetű népe szerint elviszi az ördög.

A karácsonyi asztal, a karácsonyesti étrend hagyományvilága még fél évszázada is igen elevenen élt. Az egyház-adta újabb böjti fölmentésekkel csak a városi, műveltebb körök éltek, parasztok és öregek kitartottanak a növényi eredetű eledelek mellett. Még halat is ritkán ettek.

A böjt miatt éhes gyermekeket az újkígyósiak azzal szokták biztatni, hogy jutalmul majd meglátják az arany szekeret a mennyezeten. Balástyán ezüst csikókkal vigasztalják őket, amelyek a ház tetején nyargalnak. Ezüst Csikó – Ez bizonyára a Fehérló és Fehérlófia(k) ősi magyar hagyományának túlélése lehet… Ki is szokták küldeni őket, nézzék meg, vajon látják-e már a csikókat ott szaladozni. (Érdemes lenne ezt a kedves hagyományt föleleveníteni ma a Jézuska-hozta ajándékvárás izgatott perceire…)

Aranymadár  Régi szőregi hiedelem szerint meglátja az aranymadarat aki a karácsony böjtjét megtartja: a madár beszáll a szobába és végigsétál a mestergerendán.
Mi másra utalhat ez az Aranymadár, mint a magyarok szent madarára, a TURULMADÁRra?!

Ennek legújabbkori fölelevenítése a székelyeknél fönnmaradt sólyomröptetés, azazhogy kerecsenröptetés. Karácsony  kerecsen(y) szavaink hasonlatossága is igen ősi titkok hordozója.

A Magyar Karácsonyról

A vacsorán ősi hit szerint az asztalnál megjelennek, ott vannak a halott ősök is.
Hangonyi hiedelem szerint ilyenkor nem jó az asztal alá nézni, talán mert oda telepednek a lelkek. Terítenek a távollévő családtagnak is. Üresen hagyják a helyét. Ezért történik valami jelképes módon az elhunytakról is gondoskodás. Nagykanizsán még a közelmúltban elhalt családtag számára is terítettek. Ugyanitt a fogásokból a tűzbe is vetnek, a tisztítóhelyen szenvedők táplálására. A terített asztalt egész éjszakán át Hosszúhetényben úgy hagyják, hogy – másodlagos magyarázatként – a halottak helyébe lépő Szent Család is jóllakjék belőle. Nógrádságon a karácsonyi asztal alá kis teknőt tesznek. Ez a Mária teknője. A vacsora fogásaiból mindenki rak bele. Másnap koldusok kapják. Hasonlóképpen Egerbaktán is: egy tányérba mindenki rak a maga ételéből, majd a jószágnak adják oda.

A szögedi tájon vacsora elején mindent az asztalra készítenek, hogy közben ne álljon föl senki.

A jómódú gazdák asztalukhoz régebben tizenkét szegényt is meghívtak, mintegy a halottjaik helyett.
A karácsonyra sült kenyeret (Porgányban) a gazda szegi meg, máshol akkor, amikor az asztalnál már együtt ül a család (Vének). Az asztalra egész kenyér, a kis Jézus számára pedig cipó, koszorúba font kalács kerül (Csorna, Egyed, Sármellék). Ez utóbbit a szegényeknek adják, eredeti meggondolás szerint mint a család halottjait illető részt. A göcseji Vaspör hagyománya szerint a gazdasszony a karácsonyi kalácstésztából cipót is süt. Ebből minden jószág is kap egy-egy darabot. Rédics családjaiban a cipót a karácsonyi asztal sarkára teszik, majd vízkeresztkor a jószágnak adják.
Győrvárott a karácsonyra sütött kukoricakenyérnek pásztorkenyér a neve. Úgy véljük, hogy ez valamikor ősi, kultikus rendeltetésű, szaporaságot varázsló köleskásából készült. Eredetileg talán a köszöntő pásztorok ajándékozták a családnak.

A bukovinai Istensegíts székely népe a múlt században vacsorára még mézzel ízesített főtt búzát is evett.

Bátán a szépen hímzett, gondosan őrizgetett karácsonyi (asztal)terítőt a lakodalomban a menyasszonyra vetik, hogy a rontás ne fogjon rajta. A menyasszonyos házhoz látogatva reá is, a vőlegényre is ráterítik. Eredeti célzata szerint nyilván még az asszonyi termékenységet, a család boldogulását akarták előmozdítani.

A szegedi tájon a múlt században, itt-ott még manapság is a gyerekeknek ajándékul karácsonyi bárány, kisbárány, vagy játékbárány, tápaiassan sárbuba, maksus. A Jézuska báránya néven emlegetett bárányalakú játékszer készül szikföldből, esetleg sárból. Vékony fácskából, gyufaszálból van a lába, borsóból a szeme, báránygyapjút is ragasztanak rá.

A téli napfordulat, illetőleg a Megtestesülés ünnepe az esztendő középkori kezdete, készülete is. Az alvó természet, a téli álmába merült anyaföld ébresztése, termőre igézése jellemzi a karácsonyi asztal képzetkörét. Mint már előbb is láttuk, az óév fölterített termését az Egyház valamikor, egyes helyeken még manapság is meg szokta áldani, hogy ezzel az áldással elvetve új életre keljen, gazdagon gyümölcsözzék és legyen a család táplálására, oltalmára.

A karácsonyesti mákostészta, guba, kalácsfélék ősi termékenységi hiedelmei már alig élnek. A somlóvidéki Oroszi szarvas-alakú karácsonyi kalácsai a regölés hagyományait, a csodafiúszarvas, vagy Jézus Krisztus alakját is idézi.
A fényhozó Turulmadár – a Szentlélek – megidézése a Délfő székely faluban sütött galambas, Szeged vidékén pedig a pipícske, tubus, kisgalamb, Bátyán csak galamb. Törökkoppányban, Sióagárdon fánktésztából készített, Ádám-Éva néven emlegetett ember alakú sütemény került a karácsonyfára.

A vacsora kezdő fogása máig illően a méz, mézbe mártott fokhagyma, dió, mézzel ízesített ostya. A méz foganatosságát évkezdő vacsorán az ősi gonoszűző szerrel, a fokhagymával is fokozni vélik. Okát már nem tudják mindenütt magyarázni, de Szeged vidékén még lényegében a szentelményi erőt hangoztatják, ahogy a szatymazi öregek mondják: a kígyó ne marja meg, a kígyó képében rejtőző gonoszlélek ne kísértse meg.

A mézbe mártott fokhagyma nyeléséről máshol már csak annyit tudnak, hogy az ősök is így cselekedtek. Esetleg azt mondják, hogy az új esztendő „édes” legyen, vagyis gondtalan…

A vacsora hagyományőrző szegedi családokban mai napig mézbe mártott fokhagyma és dióbél nyelésével kezdődik. Régebben a gyerekeknek nyújtották először, hogy egészségesek legyenek. A szegedi világhoz tartozó Szatymazon a megtört dió beléből először a gazdája eszik, de nyomban megkínálja a többieket is…
Legalább ezt a kedves szokást igazán megtarthatjuk: A családfő osztotta mézes dióval kezdődjék a karácsonyi vacsora!

A Kálmány Lajostól leírt szögedi diószórás már a múlté: az éjféli misére igyekvők közé a legények diót dobáltak, majd – különösen a lányok – kedvteléssel kapkodták össze…

Méltatlanul feledött szögedi rajzoló, Bozó Gyula képével kívánok:

Boldog Magyar Karácsonyt !

Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmány bővebben itt: Bálint Sándor – Karácsony böjtje

Hóban, fényben a Csík zenekar…

The post KARÁCSONY SZENTESTÉJÉN … appeared first on Szögedöm.hu.

]]>