Scroll To Top
2019. Kikelet hava (Március) 24.-e - Gábor, Karina neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

“Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…”
( Petőfi – A Nemzethez )

Szeged a halott Város

A Doni Vész – az emlékezés ereje…

A mai nap a Doni Vész, így az emlékezés napja!
Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra…
a magtalanul elveszett Magyar Fiakra emlékezünk…

Nekünk, magyaroknak csak ennyi maradt a lelkileg is kifosztott csonkországunkban.
De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk!
Ebben rejlik a jövendőbeli győzelmünk, Magyar Föltámadásunk minden reménye.
Aki nem emlékezik, az gyökértelen, az elveszett…

Idén e tél tisztes fagyában talán valamivel könnyebb emlékeznünk azokra a halálosan kemény fagyos napokra…


A keleti front 1942 novembere és 1943 márciusa között…

A szovjet hadsereg hosszas előkészítés után 1943. január 12.-én indította meg az Osztrogozsszk-Rosszos hadműveletet. A 40. szovjet hadsereg támadása az urivi és a sztorozsevojei hídfőkből való kitöréssel kezdődött.

A hadművelet célja az Osztrogozsszk-Rosszos-vasútvonal – az utánpótlás záloga – fennhatóságának megszerzése volt.

A szovjet túlerő mértéke élőerőben 2,7 : 1, tüzérségben 5 : 1, páncélosokban 1,3 : 1.

A legalább -30°C fokos hidegben, ahol a hadtest naplója -42 fokot rögzített, erős harckocsi-támogatással megindult a szovjet támadás az arcvonal északi részén (az urivi hídfőből kitörve déli irányban).

Az itt védekező 7. könnyű hadosztály 4. gyalogezrede a csontig ható fagy ellenére hősiesen harcolt, az első támadásokat visszaverte, de nagy veszteségeket szenvedett.

A Don-kanyarban a magyar ifjúság virága veszett el. Ez a Magyar Holokauszt része.

Máig létező és jövőjüknek is élő nemzetek filmekben, és emléknapi rendezvényeken emlékeznek nemzeti gyászaikra, méltó kegyelettel.

A fölmorzsolt magyar arculat (a magyar ifjúság színe-virágának) visszavonulását fedező 1. magyar páncéloshadosztálynak 10 nap után 500 katonája, 1 páncélosa és 1 rohamlövege maradt…
A repülőcsapatokat az ilovszkojei reptéren bekerítették, ezek eszközeik fölrobbantása után január 20.-án gyalogharcban, súlyos veszteségek árán törtek ki nyugat felé.
Csukás Kálmán repülő őrnagy, a repülők parancsnoka hősi halált halt.
A kitörést helyettese, Heppes Aladár százados vitte véghez. Visszavonulás közben ezer lemaradt sebesültet mentett(ek) meg a fagyhaláltól…

Február 1.-jén gróf Stomm Marcel altábornagy hadtestparancsnok utasítást kapott, hogy a hadtest törjön ki északnyugati irányban, miközben a németek nyugat-délnyugat felé vonultak vissza. A III. hadtestnek ekkorra már nem volt élelme, nehézfegyverzete, és puskánként alig 10 tölténye maradt.

Csukás Kálmán, Heppes Aladár, gróf Stomm Marcel… vagy akár egy „névtelen” közlegény, akinek talán a naplója fönnmaradt…
Remek életrajzi jellegű kalandfilmek alaptörténetei lehetnek!
Csukás-film, Heppes-film, Stomm-film, Doni baka-filmek…
Le kellene végre forgatni e veszteségeinkben is remek hősies történeteket!
Hogy emlékezhessünk végre Rájuk becsülettel…

Akár a frontot is látott Karády Katalin korabeli dalával búcsúztatva őket…


Szívesen látnám már végre első magyar Don-filmünk díszbemutatóját e napon hitelesen!
Azután minden esztendőben új filmmel, új emlékezettel jelentkezhetnénk…

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo