Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 09.-e - Natália, Valéria neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged szavazó többsége ma agymosott lumpenproletár,
akik toronyaljas városvesztőiket újraválasztják...

Szeged a halott Város

Arad! Köszönt a csonka Magyarország! – 2016

1849. augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert.


Szkicsák-Klinovszky István
: A világosi fegyverletétel

Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett. Augusztus 22.-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25.-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
A “méltányosság” ismeretes…

Thorma János: Aradi Vértanúk

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a.

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség…

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI…

Szavaiknak tiszta jelentésük van, izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség.
Nem említhetők egy lapon sem holmi mai “reálpolitikusok”-kal …

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse.

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei” minden kiadásából – éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország” említése miatt – méltánytalanul, máig kirekesztett költeményét ajánlom figyelmükbe. Ezzel köszönti ma mindön szögedi magyar Aradi Véreinket:

Arad

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!

Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete 5 évtizeden keresztül megcsonkított formában jelent meg kirekesztve belőle a hasonló hazafiasan gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége…

Nyomtatható változat itt !

Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk területén Aradi utca is, – merthogy éppen a hajóhídra, onnan meg Aradra vezetett, – de az országvesztő, magyarüldöző kommunista rémuralom a Város emlékezetéből (1952-ben) ezt is kitörölte. (Azóta sem volt pedig olyan magyar vezetés, mely ezt helyrehozta volna)

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza”, az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól:
„…A múltat végképp eltörölni!…” – Ez nagyjából megegyezik az általuk ma ajnározott fasiszlám elveivel…

Arad dalban

A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt “Arad felől…”
pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek e napon…

Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél

Arad felől fúj a szél – Gózon Gyula nótázik

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped!

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped!

Talán még jobban illene őszinte magyar ajkakra…
„…Batthyány’ Atyánk…” vagy ősiesebben „…Álmus Apánk jőjj el hát!…”

Szögediessen mög leventésen
Szöbb Jövőt!
kíván a
Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo