Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll!

Szeged a halott Város

Független, magyar ország! – Kettő is egyszerre…

Független magyar ország!
Önálló magyar állam!
Kettő is!
Egyszerre…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a
Lajtabánság
!

Fájl:Lajtabánság zászlaja.jpg

Éppen ma 94 éve!

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 94 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi jog.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak az akkor nem járt! Ma sem jár.

Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk! Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből!

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – osztrákhízlalás magyar húsból

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

 

A tartomány 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Magyar név Német név Autójelzés Terület (km²) Lakosság (fő)
Nezsideri járás Bezirk Neusiedl am See ND 1 038,65 53 502
Ruszt város Rust E 20,01 1 817
Kismarton város Eisenstadt E 42,91 12 562
Kismartoni járás Bezirk Eisenstadt-Umgebung EU 453,14 40 020
Nagymartoni járás Bezirk Mattersburg MA 237,84 38 494
Felsőpulyai járás Bezirk Oberpullendorf OP 701,49 37 419
Felsőőri járás Bezirk Oberwart OW 732,62 53 207
Németújvári járás Bezirk Güssing GS 485,44 26 507
Gyanafalvi járás Bezirk Jennersdorf JE 253,35 17 662

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket!
Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása < Kattintson ide a 90. évfordulós hírlevélre!

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus, erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem?
Vajon nem szégyen-e? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 25 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

Bizony szégyen, hogy az Őket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet!

Vajon miért nem szerepelt ma ez az évszáados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát csakis azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar!

Lajtabánság címere.gif

A Lajtabánság egy magyar ország volt!
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A Lajtabánság központja Felsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét Esztrájgtól,  itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken!
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkor is nagy árat fizettek.


Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi “nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (Másutt sem.)

A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:

20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is!

Lajtabánságossan… üöriessen…
Szebb Jövüöt !
kíván

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

( nyelvjáráskutatónyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )
  • Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
  • A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
  • Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
  • Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
  • A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
  • A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
  • A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
  • Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
  • Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó