Scroll To Top

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást
és hűtlen kezelést, a hagyománypusztítást „fejlesztés”-ként emlegetik...

A honlap a hunita.hu-ra költözött, naponta frissülő tartalommal!

Szeged a halott Város

A Csősz-csillagzápor – Lyridák

Csősz csillagunk sziporkái záporoznak hamarosan…

Magyar csősz égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: “Vega” (tájéka) a forrása ennek a tavaszi csillagzivatarnak.

A Csősz-, azaz a Lant-hullócsillagraj – görögösen latinkodva a Lyridák raja – közeleg.
A csillagzápor csúcsa e hónap 21-24.-e hajnalban várható!


Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: “Vega” (Ágoston Helga rajza)

Üstökösuszály és csillaglobbanások, vagyis fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Csősz-raj, azaz Lant-raj, idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Csősz (Lant / Lyra) csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul a Csősz-csillag névre hallgat, így legillendőbb magyar neve “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép – latinul Lyra, görögül λύρα – egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió ma számontart.

A régi görögök hangszere volt a lüra, innen ered a műnem („líra”) és a csillagkép neve is. A  (khelüsz-)lürát, a (teknőc)lantot a görög regék szerint Hermész találta fel, de csínytevései miatt Apollónnak kellett adnia.


Apollón
teknőchátú lürájával

Az egyik eredetmonda szerint ez a lant Ar(e)ión ( Ἀρείων, vagy Ἀρίων ), a hölgyparipa (Poszeidón és Démétér gyönyörű lótestű leánya) hangszere volt, aki ennek segítségével menekült meg a biztos halálból. Mikor hajóját kalózok támadták meg, csak annyit kért, hogy egy utolsót dalolhasson. Énekével a hajóhoz csalt egy csapat delfint, a vízbe ugrott, azok pedig kivitték a partra.

A másik eredetmonda Orpheuszhoz fűződik, aki az Alvilágból akarta visszahozni kedvesét. Énekével megszelídítette a Kerberoszt, és az Alvilág úrnője, Perszephoné visszaengedte Eurüdikét azzal a feltétellel, hogy Orpheusz vissza nem néz. A dalnok azonban nem bírta ki, hogy aggodalmában vissza ne nézzen újrameglelt hitvesére, s örökre így elveszítette őt.  Orpheusz halála után lüráját gyilkosai folyóba dobták. Zeusz azonban egy sassal az égbe menekítette azt. Így lett mindkettő – lant és sas-mentője – csillagzattá.


John William Waterhouse
(1849–1917) Nümphák meglelik Orpheuszt és lantját.

A lírát – helyesebben lürát – a hangszertanban járomlantnak is nevezik (talán innen a 3. csillag, a γ Lyrae latin Iugum , avagy ‘iga‘ neve is), az ógörög szövegek magyar fordításában gyakran lant néven szerepel, ehhez igazodik a csillagkép szolgaian tükörfordító, hellenomán magyar neve is. Ha már másolunk, talán érdemes lenne azt a pengetős hangszer föltalálóitól (2000 évvel a művelt görögök előttről), az ókor híres csillagászaitól, a műveltség ősforrásától, a szumer eleinktől tanulni:


Hárfa-lüra-lant Ur városából (Kr. e. 2600 – 2400)

Csősz csillagkép – Lyra, Lant, vagy más egyéb?

A perzsa HafizZurah lantja” néven emlegeti.

Walesben e csillagképet Arthur király Hárfája (Talyn Arthur) néven ösmerik.

De nevezték a Megváltó jászol-bölcsőjének is (Praesepe Salvatoris).

Az inkák pásztorai Csőszcsillagképünket Urkucsillaj (Urcuchillay) néven, színpompás lláma istenségként imádták.

Az ausztrál őslakók csillagisméiben a Victoria államban élt búrong nép szerint “Homoki lábastyúk” (Malleefowl) csillagkép. (Lásd: Aboriginal astronomy)

 

A Csősz csillagkép fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit ; mellékcsillagai – azaz a csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, azaz a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zivatar forrása az égen

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

A tavaszi csillaghullás, a fényes tűzgömbök maximuma április 22-én hajnalban figyelhető meg.

A Csősz-csillagraj (Lyridák) – a nyár végén csodálható Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett – az egyik legjelentősebb hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”.
A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2-3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egy-kétnapos újholdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább (intenzívebb) hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.


http://www.eumet.hu/tag/lyridak/

A Csősz-csillagzivatar (Lyridák) általában Szelek (április) hava 22.-én hajnalban éri el a maximumát, de kisebb erősséggel április 16. és 25. között is megfigyelhető.

E csillagzápor (meteorraj) ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás.  Maximumban óránként átlagosan 18 csillagcsíkot várhatunk belőle, de időnként kitörésekkel is jár, 1982-ben például óránként 90 csillámlással tetőzött. Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg hullócsillagai. A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt és egy francia csillagász, Dominique Arrago nevéhez fűződik. Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Csősz, idegenkedve a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz a csillóhullagok (meteorok) csóvája a Csősz (Lyra) csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.

Az idei csillaghullás előtti napon, 21-én van újhold, így az egyáltalán nem fogja a szabad szemmel történő megfigyelést sem zavarni.
A hullócsillagokat az éjszaka második felében érdemes figyelni, egészen pirkadatig. A nevét adó csillagkép, a Csősz – Lant, ill. Lyra – irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns késő éjjel, hajnalban már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre kell őket venni! A nyugati láthatár (horizont) felett látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Dr. Szabó László - a Szögedi Védegylet alapítója és elnöke, a 2019-es választás egyetlen tősgyökös szögedi polgármesteri jelöltje