Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll!

Szeged a halott Város

A Hunza állam halála

1974 Föld (szeptember) hava 25.-e gyászos dátum – A Hunza állam megszűnése napja.


A Baltit erőd Hunza-völgyben

Félezer éves fönnállása után Pakisztán bekebelezte Hunzahont. A hunzák országát.
A Zulfikar Ali Bhutto vezette paki kormány 1974 végére megszállta és bekebelezte Nagar és Hunza hercegségeket. A nemzetközi fölháborodás elmaradt. De ami még ennél is súlyosabb, Hungária, Magyarország tiltakozása is! Cserben hagytuk messzeszakadt véreinket…

A hunzák a Hunza folyó mentén, annak meredek völgyében élnek. Egyebek közt egészségességükről és rendkívül hosszú életükről híresek. Teljesen egyedül álló, rokontalan nyelvük, a burusaszki nyelv rokontalan és kutatatlan. Mi sem kutatjuk. A 15 milliós magyarságnak eggyetlen egyetemi tanszéke sincsen a hunok, vagy a hunzák hagyatékának oktatására, kutatására…

Műveltségük és írástudásuk messze fölülmúlja a megszálló Pakisztán átlagát.
Nem csak a nevünk hasonló! Gyakran elhangzik, hogy – nem is olyan távoli rokonainknak, – a hunok leszármazottainak, így a magyarok rokonainak tekintik magukat. A hunzák, vagy hunzakutok, hunzakotok, hunzukutok, olykor hunzuk nevének eredete tibetiül “hun”-”za”, vagyis “a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául) “húntsz” a ‘visszacsapó íj’; így “Húntsz-za” ’a (visszacsapó) íj hazája’, azaz ‘Az íjasok hazája’. (Vélhetően ez íj neve is a hunok nevéből származik.) A hunza népcsoport nyelvéből eredően a hunzák neve burusó, burusa, brusó emberek, burusaszki-nyelven: ہنزہ .

Egyedülálló, rokontalan nyelvüket – melyet biltum, brusaszki, buruca(sz)ki, burus(a)ki, khadzsuna és kundzsut neveken is emlegetnek összesen kb. 90 000-en beszélik a 2000-es adatok szerint. Nagar (nagir), hunza és jaszin nyelvjárásokban…

A megszállt Gilgit-Baltisztán-terület – a világ egyik legnagyobb nyelvsűrűségű térségének - nyelvterképe:

A Karakorum (hegység)ben, a Hunza folyó mellett (Hunza-, Nagar-, Jaszin-völgyben), egy nehezen megközelíthető hegyvidéki részen (7900 km2) élnek a hunzák, a zűrös pakisztáni, orosz, kínai határ találkozásánál a hegyek között, melyek átlag magassága hat-hét és fél ezer méter. Életterük egy termékeny völgy, melyet az év nagy részében lehetetlenség megközelíteni. A b(u)rusók túlnyomórészt muzulmánok.  Egyes feltételezések szerint a fehér hunok, Attila népéből kivált csoport leszármazottai a hunzák, akik ekként az ősmagyarokkal rokonságban álltak.

A fehér hunok (heftaliták) által uralt területek 520 körül. Valószínűleg itt éltek a besenyők is a heftaliták uralma alatt.

A hitük szerint a középső világ a mi világunk, amiben élünk; van ezen kívül hét alsó világ és hét fölső világ (a népmesei hetes szám egy másik hunoktól származó hagyományban!), a legfelsőben lakik “Insáan“, a Lelkek Ura, és az ő “hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért ők könnyen átjöhetnek. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy – magyarul talán Oltár-hegy – tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósulhat meg a világok közötti átjárás. Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, mind szörnyethalt. Ez a világ legmagasabb még megmászatlan hegycsúcsa.

A Hunza csúcs középen, balra tőle a Bublimotin, azaz a “Hölgyujj”, jobbra pedig az Ultar délnyugati gerince a Karakoramban.

A hunzák egy magányos, de büszke nép, amely vallja magáról, hogy a hunok leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai. A hunzák szőkék, barnák, vörösek, feketék; kék, zöld és barna szeműek, arcvonásaik pedig feltűnően különböztek a belső-ázsiai törökös és a déli, indiai, vagy pastu-iráni arcok vonásaitól.

Államiságuk elvesztésekor szocialista államvezetésünk természetesen gyáván hallgatott, nem emelte föl a szavát sem a “népek elnyomása” ellen, sem pedig rokonaink védelmében. De hát ilyen a “modern” magyar diplomácia már több, mint fél évszázada. Egy olyan ország, melynek saját jellegzetes (karakteres) külpolitikája, vagy diplomáciája nincsen, tulajdonképp nem is létezik. Talán ez is közös vonás: a magyar önállósága is teljességgel kétséges. Csak éppen a hunzák egy atomhatalom nyílt megszállása alatt élnek.

A cuclizmust követő deformkor magyar kormányai sem foglaltak állást Hunza és Nagar államok függetlensége mellett…

Mire is számíthatnak szegény elárvult hunzák, ha már utolsó, még megmaradt rokonaikra sem?!

Talán volna mit tanulnunk egymástól!
Érdemes lenne legalább észrevenni őket, és figyelmünkkel kísérni (ezernyi haszontalanság helyett) őket, romlatlan, tiszta életüket…

Többre hivatott nemzetünk megmaradt gyökérzetének ápolásával talán a mi életünk is megtisztulhat, megszépülhet majd…

Szebb Jövendőt kíván hunnak és magyarnak:

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
www.makultur.hu

 

Ajánlott olvasmányok:

  1. http://hungarianrealnews.com/tortenelem/hunzak.html
  2. http://magyarno.com/attila-nepebol-kivalt-osmagyar-rokonaink-a-hunzak/
  3. Csáji László Koppány: Tündérek kihalófélben: Hunoktól a hunzakutokig (Napkút, 2004.)
  4. Csáji László Koppány: Szemelvények Hunza szellemi néprajzkincséből
  5. Ralph Bircher: Hunsa
  6. http://drimmun.com/hosszu-eletu-nepek/a-hunzak-100-evig-elnek.html
  7. John Robbins : Százévesen egészségben (320. oldal)



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

admin