Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 03.-a - Ferenc, Olívia neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Magyarok vagyunk és szögediek,
Kirekesztők kíméljenek!

Szeged a halott Város

Februa és Bálint Napja

Évfordulók 2012. feb. 14.

A szerelem napja – vagy a termékenység lázas ünnepe

Bálint (Valentin) napi üdvözlőlap az 1900-1910-es évekből

A Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről, és a megtisztulásról – idegen és magyar hagyományokról – magyarul. 

Jégbontó hó, azaz február 14-e Bálint Napja, a rákövetkező nap pedig maga Februa.

Bár sajnálatosan kevesen tudják, maga a február hónap neve is a Februárius idusán (a „Bálint nap” utáni napon), azaz 15-én tisztogató, lázasan sajgó ünnep nevéből lett – Februából a Február !

A latin-római Februarius hónap is a hónap derekán zajló régi római ünnepkörről (Februa) nyerte nevét. Az etruszk eredetű későbbi római Februus Istenség is ennek a Megtisztulás ünnepkörnek megszemélyesült alakja Februarius hónap. A Februa - vélhetően etruszk-szabin eredetű – engesztelő ünnep volt, melynek alkalmából a római papok a februának is nevezett kecskebőrszíjakkal ostorozták a fiatalokat, de főleg a lányokat és asszonyokat a megtisztulás és a termékenység jegyében… A tavaszi testi-lelki tisztálkodás-megtisztulás bizonyára összefügg a hónap Latiumban bőséges esőivel. Az ókori Februa, illetve Februatio, vagy Lupercalia ünnepek és a mai Valentin-napok lázas szerelemmel, nemiséggel terhes légkörben nem nehéz  fölfedezni a hasonlóságot…

„Februa” Györkösy Alajos remek latin szótára szerint is „engesztelő ünnep (februárban)„, inkább megtisztulás, mint vigasság. Ilyen megtisztulás a magyar hiedelemkörben a kiszehajtás,  de ilyen a villőzés is… Jobban  illene a magyarhoz valentinkodás  helyett a kiszehajtás, meg a villőzés saját ünnepköre ma is…

Némely forrás egyenesen a latin „febris” (láz) szóval hozza kapcsolatba, illetve abból eredezteti magát Februát. A láz, mint a megtisztulás, vagy a tisztító tűz, a bajok kiizzadása gyakran szerepel egymással szinte váltófogalomként, szoros kapcsolatban. FEBRUA ekként az etruszk eredetű szabin-latin LÁZÜNNEP, LÁZNAP. Ovidius szerint a „Februare” latin szó a (víz általi) megtisztulást jelenti, mely egy korábbi „megtisztulás” jelentésű etruszk szóból eredeztethető. Etruszkok – egy (nálunk módszeresen  elhallgatott) olasz nyelvész-professzor, Mario Alinei szerint nem is olyan távoli rokonaink… No meg a farsang után jön a húsvéti locsolkodás… (Hidegebb éghajlaton egy kicsit később.) Érdekes összefüggések…
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy a magyar farsangolás, a téli henye vigasságok sora is erre az időszakra, Februa idejére esik. Farsang a népi magyar kalendáriomban a lakodalmak és más vigalmak időszaka.

Szent Valentinus Rózsafüzért kap Szűz Máriától – III. David Teniers festménye

Az irányítottan „szabados” bulvárszenny tajtékjain persze a mi Bálintunk, meg a farsangunk az idegen jövevény „Valentine-nap” képére torzult. A kommunista terror, majd a vadliberál agymosás által eltüntetett magyar Bálint-hagyomány már nem a magyar farsanggal, nem is a klasszikus, antik Februával, hanem csakis a végtelenül elüzletiesedett Valentinnal tolakodik. Az agymosott zacc-magyar ma már jobban ismeri  „Valentin”-t, mint  „Bálint”-ot!

Bálint napja

A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek is. Voltak olyan magyar vidékek, ahol e napon szokás volt a fagyoskodó madarakat etetni.

Lássuk hogyan is ír a legszögedibb szögedi e napról ünnepi naptárában:

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárim I.

Bálint nap (február 14.)
Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.

Balassi Bálint emléktáblája Krakkóban

 

Bálint és a szerelem…

Ha pedig nem bírnánk szabadulni a Bálint Nap szerelemes jellegétől, ha mindenképpen a szerelmesek, meg a bujaság napját akarjuk látni benne, hát legyen! Van nekünk saját Bálintunk. A legnagyobb hősszerelmesünk, Balassi Bálint. Hős is meg szerelmes is! Nem csak élete, de még a halála is jelképes: A Szerelem Költőjét ágyéklövés érte, annak sebláza végzett vele… A hőn szeretett Haza védelmében…
Kötődhet-e bárkinek is a kultusza jobban e naphoz, mint a mi Bálintunké?!

Ha már Bálint, legyen hát e szerelmes nap nekünk a szerelmetes magyar költő, Balassi Bálint Napja!

Érdekes lehet és izgalmas a Valentin Nap minden alkalommal, amikor angolszász országba látogatunk. Őrizzük hát Valentin izgalmát és érdekességeit az ilyen ritka alkalmakra. A magunk hagyományait ápolni meg más ugyan nem fogja helyettünk. Ha elfarsangoljuk a saját ünnepeinket, azt vissza senki nem adja majd nekünk…

 

A Valentin Nap régi birodalmi hagyomány az angoloknál…

Viktoriánus korabeli Valentin Napi üdvözlőlap a szivecskés kherubokkal

Az angolszász területen e nap népszerűsége Geoffrey Chaucer, angol költőnek a „Madarak parlamentje” - Parlement of Foules – költeményétől adatolható. A költemény 1383-ban feltehetően II. Richard király udvarában megtartott Valentin ünnepségekre készült.

A madarak ezen az ünnepnapon (Triász, a természet istennője köré) gyülekeznek, hogy mindegyikük társra találjon…

„For this was on seynt Volantynys day
Whan euery bryd comyth there to chese his make.”

A téma: „Minden madár társa-at vá-álaszt, Virá-ágom, Virágom.” – ismerősebb, így magyarul…

De „Valentine”napját William Shakespeare is említi Ophelia szavaival a Hamletben (1600-1601):

„To-morrow is Saint Valentine`s day,
All in the morning betime,
And I a maid at your window,
To be your Valentine.”

 

A Valentin-nap hagyománya a Brit Birodalommal körbeért a földön és nyomokat hagyott mindenütt:

Még Tajwan szigetén, a főváros, Tajpej legmagasabb épületén is…

Szép hagyomány. Csaknem 700 éves az angol és a francia kultúrkörben. Tiszteletben tartva hagyjuk hát meg a Valentin Napot az angolszász országok hagyományának. Nekünk pedig megvan a saját kultúrkörünk. Szorgoskodjunk hát magyar mód a saját Bálint-napunkon, meg a magyaros farsangon, villőzésen és kiszehajtáson!

Bizony akad még mit fölfedeznünk bőséggel a magunk szerelmetes és pajzán magyar népi irodalmában is!
Az alig több, mint két esztendeje elhunyt délvidéki magyar közegészségtan-professzorunk, Búrány Béla gyűjtötte össze a Délvidék buja nemiséggel átszőtt, szabadszájú magyar meséit. Meg is jelent a teljes gyűjtemény, több, mint ezer népmesével. E gyakran meghökkentően szókimondó, buja, sőt olykor trágár mesék a népi világ nemi fölvilágosítását voltak hivatottak tréfálkozó formában ellátni egykoron.

Bálint Napja alkalmából szeretettel ajánlom figyelmükbe Búrány Béla gyűjteményét.
Ha már szerelem, kacérkodás, bujaság, és láz, hát lássuk hogyan szól mindez szabadszájún, de délvidéki magyarul:

Mé` piros a gólya csőre
Délvidéki erotikus népmesék


A könyv ismertetőjéhez kattintson a képre

Ünnepi láz-adással – a kiszehajtásra készülve – magam is zárom valentinkodó soraimat.

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány (Igen! Magyarossan, hosszú “ú”-val.)
www.makultur.hu



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó