Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 10.-e - Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Szeged, ahol ma a sikkasztást, a haverhízlalást és hűtlen kezelést,
a hagyománypusztítást "fejlesztés"-ként emlegetik...

Szeged a halott Város

A Csősz-csillagraj közeleg – A csillagzápor csúcsa Szelek hava 21-22.-én!

Csősz csillagunk sziporkái szerencséltetnek bennünket hamarosan…

A Lant-hullócsillagraj közeleg – A csillagzápor csúcsa 21.-éről 22.-ére virradó hajnalban!


Magyar csősz és égi képe, a Csősz csillag – közismertebben, arabusul: “Vega” (Ágoston Helga rajza)

Csillaglobbanások, lélekzáporzás, üstökösuszály, vagyis fényes tűzgömbök a szelek havi (áprilisi) égbolton – érkezik a Lant-raj, idegenebb szóval a Lyrida-meteorraj a Lant, azaz a Lyra csillagképből. Mivel e csillagkép fő csillaga a Vega magyarul a Csősz-csillag névre hallgat, így legillendőbb magyar neve talán a “Csősz-csillagraj” lehet.

A magyar Csőszcsillag – arabusul Vega – kékesfehér fényes csillag, a nyári égbolt legcsillogóbb csillaga, az egész égbolt ötödik legfényesebb csillaga. A Csőszcsillagkép egy apró csillagkép (konstelláció) latinul Lyra, görögül λύρα egyike annak a 48 csillagképnek, amelyet az i. sz. 2. században élt Klaudiosz Ptolemaiosz görög csillagász jegyzékbe vett, és egyike annak a 88 csillagképnek, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió számontart. Fő csillaga a Csőszcsillag, arabusul Vega, szanszkritül Abhidzsit, mellékcsillagai – azaz a csősz subacsillagai – arabusul Sheliak és a Szulafat, a Subacsillagok.

A Csőszcsillag-zivatar forrása az égen

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen

A Csőszcsillag-zápor forrása az égen (NASA Science News)

- Fényes tűzgömböket figyelhetnek meg áprilisban az érdeklődők – érkezik a Lyrida-meteorraj, a tavaszi csillaghullás maximuma április 22-én hajnalban figyelhető meg.

Mint a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (www.mcse.hu) is olvasható, a Csősz-csillagraj (Lyridák) a Részög embör csillaghányása (Perseidák) mellett egy igen jelentős hullócsillagraj (meteorraj). Első említése valószínűleg Kr.e. 687-ből, Kínából származik, amikor a korabeli leírás szerint “eső módjára hullottak a csillagok”. A C/1861 G1 (Thatcher) üstökösből származó törmelék alkotta raj maximuma 22-én hajnali 2-3 óra közé várható, ekkor radiánsa 75 fokos magasságban tartózkodik. Szerencsés módon az egynapos holdsarló nem zavarja a megfigyeléseket.
A raj meglehetősen ingadozó tevékenységet mutat (aktivitást produkál), 14 és 23 közötti csillagzáporarány (ZHR) értékekkel jelentkezik. (A ZHR az egy óra alatt ideális körülmények között megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll). Harminc éve, 1982-ben például körülbelül 90-es csillagzáporarány (ZHR) értéket is produkált a raj, 1803-ban pedig még egy ennél is szaporább (intenzívebb) hullást jegyeztek fel. A Csőszcsillagcsúcs (meteor maximum) igen éles csúcsként jelentkezik, amelynek időtartama mindössze 32 óra, azaz alig másfél nap.

Bolygók sokasága figyelhető meg áprilisban az esti égbolton. Bár a Magyarok Csillaga (Jupiter) lassan eltűnik az esti szürkületben, az esti-éjszakai égbolt további három bolygó (planéta) megfigyelésére is kiválóan alkalmas.
A nyugati láthatár (horizont) felett látható “Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) a hónap végén éri el legnagyobb fényességét, miközben fázisa a március 30. körüli fél-Venuszról (dichotómia) fokozatosan csökken. Az egyre vékonyabb sarlót mutató bolygó keringése során közeledik Földünkhöz, így látszó átmérője erőteljesen növekszik.
Mindez a június 6-án bekövetkező Áldumás-átvonulás, azaz Áldomás-átvonulás (Venusz-átvonulás) előjátéka, amelyhez hasonlót 2004-ben figyelhettünk meg – ellenben a következőre egészen 2125-ig kellene várni.
Belső bolygószomszédunk megfigyelése után a nyugati égboltról a keleti-délkeleti láthatár (horizont) fölé tekintve egész éjszaka kényelmesen megfigyelhetjük a távolodóban levő Vérrelversengőt (Marsot), míg a távcsöves bemutatók igazi csillaga (sztárja), a Gyűrűs Bolygó esti megfigyelési időszaka még csak most kezdődik. A Székelyek Csillaga (Szaturnusz) 15-én kerül szembenállásba a Nappal, amely napon egyúttal eléri legnagyobb (maximális) fényességét és átmérőjét is. A csodaszép bolygó – a Vérrelversengőhöz (Marshoz) hasonlóan – egész este-éjszaka kiválóan megfigyelhető.

Toroczkai-Wigand Ede ekként zárta csillagos sorait száz esztendeje: “A csillagos ég nem a nép bibliája többé. Régi tüzek hamvába veszejtett parazsok nem élednek. Vénséges nagy idők rokkájáról fakó szálakat gomolyítunk. Rég feledé Tuhudún nemzetsége napnyugodotkor “aldumas” csillagát köszönteni.

Hát tegyünk róla, hogy magyar egünk újra csillagzatunk hona is legyen! Csak rajtunk múlik, csakis a mi felelősségünk öreg csillaghagyományaink maradványait föleleveníteni és gyermekeinknek tisztességgel továbbadni.

Dr Sz L
(ősi magyar csillagismeretünk és a Magyar Csillagászati Egyesület, valamint az MTI közleménye nyomán)

Ajánlott olvasmányok: Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!
Lugossy József : Ősmagyar csillagisme I-IV. Új Magyar Múzeum, 1855.
Kandra Kabos: Magyar mitológia;
Kálmány Lajos: Csillagok nyelvhagyományainkban;
Torockai-Wigand Ede: Öreg csillagok.
A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Magyar Csillagászattörténet - Magyar csillagnevek…



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr.Szabo.Laszlo