Scroll To Top
2020. Förgeteg hava (Január) 23.-a - Emese, Emerencia, Zelma, Rajmund neve napja.      Köszöntés nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Eseménynaptár

2016. március 24. csütörtök

Sanyarúhét – Aszúpéntök – Magyar Föltámadás

A Húsvét a magyarnak a Magyar Föltámadás ígérete is.
Kedves dolog a húsvéti nyúl, szép magyar szokás a locsolkodás, de az igazi vágy, a Magyar Megtisztulás, meg a Föltámadás.

A Föltámadás előtt – bár a Sanyarúhét már lassan véget ér – még itt a Nagypéntök.

A “legszögedibb szögedi” írásaiból kínálok hagyományébresztő csokrot ezalkalommal:

Nagypéntök - HosszúnapAszupéntök,

Nagypéntek a csíki székelység ajkán itt-ott hosszúnap, az északi csángókén aszupéntek, ősi egyházi hagyomány nyomán nagyszombattal együtt a böjt és gyász napja. Mégsem pirosbetűs ünnep: Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont kálvini felfogás szerint a megváltást már Krisztus kereszthalála meghozta. Ezért a református egyház nagypénteket tekinti legnagyobb ünnepének.

Szentistván borsodi faluban ezt mondják: Ha halottjaink mellett virrasztunk, akkor mennyivel inkább virrasztunk Jézusért. Virrasztanak az Úr koporsaja mellett Zalaszentbalázson is.

Vasvár sajátos hagyománya a feketelakodalom, másként gyászmenyegző. Nagypéntek este összegyülekezve, egész éjszaka virrasztanak, imádkoznak, a fájdalmas olvasót végzik, közben Mária-siralmakat énekelnek. Ilyenkor kerül sor a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság vasvári nevét kapta.

Nagypéntökön a szögedi tájon nem ég a tűz, tehát kenyeret sem szoktak sütni ezön a napon. Öreg szőregiek szerint, aki a nagypéntöki (csütörtökön sütött) kenyérből evett, azt a háborúban nem érte fegyver.

Aki nagypénteken káromkodik, a zagyvarékasiak szerint oda vág a villám. Az ipolymenti palóc gazda így oktatja fütyörésző, káromkodó szolgáját: Az Úrjézus halálakor ne örülj, de ne is káromkodj!

Nagypénteken régebben fekete gyászban mentek nemcsak az asszonyok, hanem még a lányok is a templomba. Csököly református asszonynépe még a század elején is tiszta fehérben, – fehér gyászban – eltakart arccal igazodott fel a nagypénteki gyászistentiszteletre. Ezt a ruhát csak kézzel volt szabad megvarrni. Ormánságban is fehéret öltöttek magukra Nagypénteken. Fehérben mentek azonban a csonkamisére a többnyire vend eredetű Tarany asszonyai és lányai is. Az utóbbiaknak még fehér szalag is volt a hajukba fonva.
Református hagyomány, hogy a nagyszalontai anyák Nagypénteken apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy hamarább kezdjenek beszélni. Görgeteg református anyái kisgyermeküket szintén nagypénteken viszik először templomba, és fejét – nyilván hasonló szándékkal – háromszor a falához érintik.

A korábbi századainkban divatos misztériumjátékok közül… Szépkenyérűszentmártonban följegyzett biblikus népballada:

Jézus az asztalnál eszik,
fehér virágok,
Zsidók a ház megett lesik.
Kiment Júdás ő közéjük,
fehér virágok,
Beszélgetni kezdett vélük…
Zsidók azonnal elfogják,
fehér virágok,
Megkötözték, elhurcolták.
Kegyetlenül korbácsolták
fehér virágok,
Fatövissel koronázták.

Keresztet vállára tették,
fehér virágok,
Poros útra így vezették.
Golgotára felvezették,
fehér virágok,
Fakeresztre feszítették.
Nem láttam én szebb gyümölcsfát,
fehér virágok,
Mint a Jézus keresztfáját.
Piros vérrel virágozik,
fehér virágok,
Szentlélekkel gyümölcsözik….

Egy 19. századi magyar imádságban Krisztus szenvedéseinek száma is szerepel:

Óh Uram Jézus Krisztus! ki százkét csapást a zsidóktól felvettél, azoktól a kertben harmincszor pofonverettél. Annás házánál hétszer földre estél, fejeden, karjaidon és melleden harminc ütést szenvedtél, vállaidon is harmincat, szent hajadnál fogva harmincszor vonattál, szentséges szívedből százhuszonkilenc fohászkodást bocsátottál, harmincháromszor szakálladnál fogva hurcoltattál, halálosképpen taszíttattál. Hogy a kereszttel a földre estél, tehát ezerhatszázhatvanhat csapást ostorozásodkor szenvedtél, szent fejeden a töviskorona miatt ezer sebet szenvedtél. A kereszten három hegyes tövis szent fejedet átjárta, orcádra harminchétszer köptek, szent testeden ötezernégyszázhetvenöt seb. A vitézek, kik megfogtak, ötszáznyolcvanan voltak, a hóhérok harminchárman, kik kötözve vezettek: hárman. Vérednek cseppjei, melyek kiszármaztak szent testedből, harmincezernégyszázharminc volt. Kérlek Tégedet, e keserves kínszenvedésed, vérednek kiontása és szent halálod által, minden bűneimnek bocsánatáért, és hogy engem megments minden testi és ördögi veszedelemtől…

Régi időkben a természet jelenségeit is hiedelmeikből magyarázták:
A huputamadár, vagyis a büdösbanka (búbosbanka) csúfolta Krisztust, amikor üldözték. Mondogatta: hupp, hupp!
Ezért kell neki csúnyasággal táplálkoznia.

http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_6.jpg

Húsvét

Húsvét napját a székelység, északi csángóság és őrségi magyarság húsvét, a rác-horvát háborúság által meggyötört – haza máig sem tért – magyar (szlavóniai) Kórógy református népe húzsvéit, a moldvai csángóság húszit, Göcsej hüsit, hüsiét alakváltozatban emlegeti.

A “Húsvét” szó az Árpád-korban keresztnévként is fölbukkan. 1211.: “Isti vero sunt vdvornici Thopos Strab Karassun cum filio suo cwsveth. 1240. is villa Fer est unus vinitor, nomine Hvsuet.” Viselője nyilván erre az ünnepre született. Kérdés, hogy a ma élő Húsvéth családnév keresztnévi eredetű-e?
Igencsak ajánlott lenne ma is hagyománytisztelő magyar családokban Húsvétkor születött  keresztény magyar fiaknak illőn a Húsvét, Húzsvéit, Húszit, Hüsit, Hüsiét nevet adni.

A népünktől támadás, feltámadás, Csíkménaságon kikerülés néven is emlegetett szentséges körmenetet ősi soron csak Közép-Európában ismerik. A szabadságharc idején a bácskai Boldogasszonyfalva (Gospodince) ostrománál a szegedi honvédzászlóalj azt kívánta, hogy a támadásban a legelső legyen. Úgy is történt. Nagyszombat napja volt (1849), és a rohamra induló csapatban felhangzott az ének: Föltámadt Krisztus ez napon! Erre az egész zászlóalj alleluja-harsogás közben véres közelharccal be is vette Boldogasszonyfalva ellenség által bitorolt sáncait.

A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe.
Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentomot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Nyilván a templomi szószék, szemléletes franciskánus prédikáció hatására így magyarázza a csíkménasági szóhagyomány is: a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér, azaz belső festetlen rész pedig a verejtékét jelképezi. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából.

(Ajánlott olvasmány: Bálint Sándor KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD, szömelvényök, 1975.)

http://www.ujszeged.hu/kepeslap4/kepeslapok_Bozo_Gyula_Husvet_7.jpg

A méltatlanul elfeledött tehetségös szögedi rajzoló, Bozó Gyula szöbb időket idéző, csodás képöslapjaival …

Békés Boldog Húsvétot !

kíván a

Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László

2016. Kikelet (március) hava 24.-én, Nagypéntök előestéjén.

Kezdés: 2016. március 24. csütörtök 08:00
Vége: 2016. március 24. csütörtök 17:00

2012. április 4. szerda

Hazakísérlek (Gyergyó régi népzenéje) – Berecz András és Balogh Kálmán estje

2012. április 4. 19 óra
A 2011-ben Kossuth-díjjal is elismert Berecz András úgy tartja, hogy a mesemondó hivatása új életet lehelni a régi mesékbe. De nemcsak a régieket fényesítgeti, hanem mindig keres újakat is. Hivatását és a hagyományos kultúra leglényegét édesanyjától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos és nótafa, Tanka Gábor lánya volt. Pályája kezdetén csángók között forgolódott, később Erdélyben, Felvidéken, Somogyban, a Nagykunságban, Nyírségben járt gyűjtőutakon. Csuvasföldről pedig legutóbb hazahozta (kutatta is, magyarította is) a sördalokban kifejezett rokondicséret szép gesztusát.

Legújabban Gyergyóban járva székely népdalokat gyűjtött össze és tett egymás mellé Hazakísérlek című lemezén. Ezen az estén tehát a magyar műzenét megújító, világrangra emelő gyergyai dal a főszereplő. A székely népdalról írja Kodály, aki Erdélyben először Gyergyóban gyűjtött ilyet:
„Mint friss tavaszi szellő fúj bele a magyar zeneélet csukott szobájába. Majd elválik, ki jár jobban: aki elébe tárja keblét, vagy aki fázva húzódik köpenyébe. Ez a megújulás útja, ezt kell követnie a magyar dalnak is, ha nem akar elsenyvedni egyre vértelenebb maga-ismételgetésben.”

Berecz András ezeket a dalokat olyan mesék, mókák közé szorítja, melyekből például kiderül, hogy a kifordított vérmedve miközben harapni felejt, az időt is kifordítja, s hogy hiába a két zsebű szőrehullott róka, kinek
mínusz harminc fokban a háza ég.

Kezdés: 2012. április 4. szerda 19:00
Vége: 2012. április 4. szerda 21:00

2012. március 27. kedd

János Vitéz – avagy a hős gyönyörűséges utazása, Petőfi Sándor nyomán

Előadja a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes

Az embernek mindig szüksége van egy kis derűre, felszabadító nevetésre, még inkább válságos időkben, a fojtogató szürke hétköznapok feszültségének feloldására. Talán ez is fontos szerepet játszott abban, hogy a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes felkérte Boka Gábor rendezőt a János vitéz színrevitelére.

A csíkszeredaiak János vitéze jócskán eltér a megszokottaktól. Elkerüli az operettes talmi csillogást, és nem esik a divatos musical csapdájába. Petőfi műve inkább váza, kerete a műsornak. Az előadásban a mesés elemek és a helyzetkomikum fonódnak össze pajkos, helyenként burkoltan pajzán humorral. Nem maradnak ki a napjaink valóságára illő célzások sem, és természetesen van benne sok tánc. A műsor minimális eszköztárral, a régi vásárok vándorszínészi produkciójának hangulatát idézve jó szórakozást nyújt mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek, amint azt az alcímében is jelzi: „táncos képek kicsiknek és nagyoknak, Petőfi Sándor műve nyomán”.
Jegyár:diákoknak 700 Ft, felnőtteknek elővételben 1.100,- Ft, a koncert napján 1.500,- Ft
Jegyek válthatók az IH Rendezvényközpontban, a Belvárosi moziban és a Ticketportal országos hálózatában (www.ticketportal.hu)

Kezdés: 2012. március 27. kedd 19:00
Vége: 2012. március 27. kedd 22:00
Cím:
Hungary

2012. március 13. kedd

Az Alzheimer-kór kutatója nyakkendő nélkül a Móra-múzeumban

Az Alzheimer-kór gyógymódját kutatja Penke Botond, a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont vezetője, aki szerint tíz éven belül gyógyíthatóvá válik a súlyos időskori szellemi leépülést okozó betegség. A Széchenyi-díjas biokémikus az Akadémikusok-Nyakkendő nélkül című portrésorozat következő vendége lesz március 13-án, kedden 17 órakor a Móra Ferenc Múzeumban.

Penke Botond kémikus 2007 óta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának korábbi tanszékvezetője. Göttingenben és a San Diego-i Salk Intézetben vendégprofesszorként is dolgozott, jelenleg a Dél-Alföldi Neurobiológiai Tudásközpont vezetője.

Az Alzheimer-kór gyógymódját kutatja több éve: a súlyos szellemi leépüléssel járó betegség jelenleg csak tünetileg kezelhető, miközben Európában 10 millió, hazánkban pedig 100-120 ezer embert érint. Penke professzor úr  szerint a kutatások olyan jól haladnak, így tíz éven belül megjelenhet az a gyógyszer, mellyel sikeresen kezelhetővé válik a kór.

Az „Akadémikusok – Nyakkendő nélkül” című portrésorozat még az 1970-es években indult „Beszélgetés kortárs tudósokkal”, illetve „Beszélgetés kortárs művészekkel” címmel. A beszélgetések egyik első vendége Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” volt. Hosszabb szünet után a 2000-es évek elején indult ismét útjára a program, mely közelebbről, más szemszögből mutatja be a neves tudósokat.

(Szerk.)

Kezdés: 2012. március 13. kedd 17:00
Vége: 2012. március 13. kedd 21:00
Helyszín: Móra Ferenc Múzeum
Cím:
Roosevelt tér 1-3, Szeged, Hungary

2012. március 9. péntek

Csík Zenekar-Lélekképek / lemezbemutató koncert

A Magyarországon immár 23 éve működő Csík Zenekar elsősorban a magyar népzene hiteles tolmácsolója. Az utóbbi néhány évben olyan zenei utat választottak, amely lehetőséget ad arra, hogy minél több embernek adjon a népzene váratlan, de kellemes élményt. Bátran mondhatjuk, hogy a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott, igazán érdekes és sikeres ötvözését egy új műfaj megteremtésével hozták létre.
Jegyár:
elővételben 2.500,- Ft, a koncert napján 2.900,- Ft
Jegyek válthatók az IH Rendezvényközpontban, a Belvárosi moziban és a Ticketportal országos hálózatában (www.ticketportal.hu)

Kezdés: 2012. március 9. péntek 19:00
Vége: 2012. március 9. péntek 22:00
Cím:
Hungary

2012. március 1. csütörtök

Tavaszi népzenei napok – Muzsikás Együttes koncertje

Közreműködik: Farkas Zoltán Batyu és Tóth Ildikó Fecske táncosok
Magyarország legjelentősebb népzenei együttese évtizedek óta van jelen itthon és a nagyvilág legjelentősebb színpadain, fesztiváljain, hangversenytermeiben. Élettel teli zenéje, közvetlen előadásmódja lenyűgözi a hallgatót, már-már intézmény, igazi hungaricum, a magyar népzene, a magyar kultúra nagykövete. Vendégeik között egyaránt előfordulnak neves művészek és egyszerű falusi énekesek, zenészek.
Belépő: elővételben 2.200 Ft, a koncert napján 2.700 Ft.

Kezdés: 2012. március 1. csütörtök 19:00
Vége: 2012. március 1. csütörtök 22:00
Helyszín: IH
Cím:
Felső Tisza-part 2, Szeged, Hungary

2012. február 24. péntek

Vinkler László a Móra-múzeumban

Vinkler László festőművész születésének századik évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeumban. A szegedi alkotó szerteágazó munkásságáról ad keresztmetszetet a tárlat, mely február 24-én, pénteken 16 órakor nyílik meg.

Vinkler a 20. század meghatározó szegedi képzőművésze, egyben kultikus alakja volt, az ő nevéhez fűződik a Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténeti Tanszékének megalapítása. Közel három évtizedes  oktatói munkássága alatt művészhallgatók nemzedékei (Kováts Margit, Szűcs Árpád) nevelkedtek a lenyűgöző tudású, kivételes műveltségű mester keze alatt.

A Móra Múzeum gyűjteményéből nyíló tárlat a festőművész pályájának valamennyi korszakából ízelítőt nyújt: a negyvenes évek elejétől kezdve az utolsó évekig. A remek portréfestő önarcképei mellett többek között a görög regekör ihlette festmények, nonfiguratív, és avantgárd művek is megjelennek a kiállításon.

Móra-múzeumban a “Vinkler 100″ című kiállításra február 24-én, pénteken délután 4 órakor szeretettel várják a Város érdeklődő polgárait is!

Kezdés: 2012. február 24. péntek 16:00
Vége: 2012. április 15. vasárnap 17:00
Cím:
Hungary

2012. január 28. szombat

Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 67. évfordulóján

Kezdés: 2012. január 28. szombat 15:20
Vége: 2012. január 28. szombat 22:00
Helyszín: Újszegedi rendezvényház
Cím:
Közép fasor 1-3., Szeged, Hungary