Készüljünk fel időben a hőségriadókra!

A köz- és magánterületek, épületek, műtárgyak klímatudatos kialakításával alacsonyabb energiafogyasztás mellett biztosítható kedvezőbb téli és nyári komfortérzet. Hazánkban több egyetemen is folyik városklíma-kutatás, ám a szakemberek megállapításai kevéssé tükröződnek vissza épített környezetünkön. A Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmazza, hogy a szakértői ajánlásokat, (helyszíni) vizsgálataik eredményeit vegyék figyelembe a tervezési és szabályozási gyakorlatban, a településfejlesztéseknél és – nem utolsó sorban – a városok éves üzemeltetési költségterveinél.

Szegeden tartották 2013. április 26-án „Az emberi hőterhelés városon belüli eloszlásának kiértékelése és nyilvános bemutatása” című közös szerb-magyar kutatási program nyitókonferenciáját(URBAN-PATH-HUSRB/1203/122/166). A program bemutatása után szegedi, debreceni és fővárosi (ELTE, BME, BCE) egyetemek tanárai, valamint az OMSZ képviselője tartottak előadásokat, amelyeket műhelybeszélgetés követett a városklíma kutatás aktuális trendjeiről. Az előadások itt tölthetők le.

Nemcsak az épületeink korszerűsítésében nagyok a lemaradások, hanem a településeink sem fektetnek elég hangsúlyt a fejlesztések és az üzemeltetés során az éghajlatváltozás kellemetlenségeinek csökkentésére. Pedig a zöldterületek, zöld- és vízfelületek, burkolatok, színek, építőanyagok klímatudatos megválasztásával, megfelelő felületi és tömegarányok kialakításával nemcsak élhetőbb környezetet biztosíthatunk, hanem energiát és ezáltal üvegházhatású gázkibocsátást is megtakaríthatunk.

Számos település főtere újult meg az elmúlt esztendőkben uniós támogatással. Jelentős részük azonban teljesen elnéptelenedik nyaranta a nagy hőségek, a tűző napsugárzás idején. Ha el is helyeztek néhány facsemetét a burkolattengerben, azok csak 10-15 év múlva fognak enyhítő árnyékot adni.

A humán komfortérzet olyan tényezőktől függ, mint a lég- és felületi hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgás, a sugárzás és természetesen az érzékelő fizikai és lelki állapota.Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Szegedi Egyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évekkel ezelőtt olyan mérőeszközt állítottak össze, amellyel a helyi lehetőségek figyelembevételével lehet az optimális elrendezést, felületarányokat stb. meghatározni.

Több egyetemen és kutatóintézetben folynak városklíma-kutatások. Tapasztalt szakembergárda tudna települési szintű szabályozásokhoz, illetve egy-egy településrész, park, nagyobb létesítmény tervezésénél vizsgálatokat végezni, klímaprogramokat lefuttatni, megoldásokat ajánlani a helyi mikroklíma optimális kialakításhoz.

Előzetes vizsgálatokat végeztek például a Mammut II bevásárlóközpont építésekor. A helyi lakosok aggódtak, hogy az épület elzárja majd a hegyek felől érkező tiszta levegőt, amely a szomszédos belbudai rész kiszellőztetését biztosítja. Jó hír, hogy a bevásárlóközpont mellett álló volt Ipari Minisztérium épületét most elbontják, és helyére parkot építenek. Ez javítani fogja a Margit körút és a Víziváros átszellőzését.

A Levegő Munkacsoport kezdeményezésére adtak a beruházók megbízást a Rákóczi híd és a Petőfi híd közötti Millenniumi Városközpont levegőminőségre gyakorolt hatásának szélcsatorna-vizsgálatára 2003-ban a BME Áramlástani Tanszékének. Egy későbbi alkalommal a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és Tájföldrajzi Tanszéke végzett vizsgálatot a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel térnél épülő irodaház tervezése kapcsán. Ilyen megbízásokra ritkán kerül sor, és sokszor inkább a vállalati társadalmi felelősségvállalás kategóriájába sorolhatók az ilyen megrendelések. (Nyugodjon meg a lakosság, vagy kapjanak egy kis K+F támogatást a tanszéki laboratóriumok.) Nem kötelező a klímavizsgálatokat elvégeztetni, és ha el is végzik ezeket, mérlegelni lehet egyéb szempontok ( elsősorban a beruházó gazdasági szempontjai) alapján a megvalósítást.

Ugyanakkor a városklíma-kutatások olyan, a gyakorlatba is átültethető megállapításokat tartalmaznak, amelyeket, ha megszívlelnének a települések a parkok, épületek stb. kialakításánál, jelentősen javulna a komfortérzet és csökkenne az energiafelhasználás.

A két fenti intézmény mellett a teljesség igénye nélkül említem meg az ELTE Meteorológiai Tanszékét, az Országos Meteorológiai Intézetet, az Eszterházy Károly Főiskola Földrajzi Tanszékét és a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékét. A felsorolásban nem szerepelnek azok a város-, táj- és épülettervezők, akik ugyancsak sokat tesznek azért, hogy legyenek eszközeink és minél pontosabb ismereteink magas szintű települési humánkomfort kialakításához. 2011-ben, a magyar EU elnökség idején, a városklímával foglalkozó szakemberek együttműködésében, a VÁTI Nonprofit Kft koordinálásával készült el a „Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozásokkal kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről” című átfogó mű. E kézikönyv összefoglalja a városklíma-kutatás terén elért eredményeket abból a célból, hogy a települések hozzák összhangba a klímaváltozás területén megfogalmazott ajánlásokat a saját egyedi körülményeikkel és környezetükkel.

Példamutató a XI. kerületi önkormányzat kezdeményezése. 2010-ben készítette el a BME Áramlástani Tanszéke a kerület városklíma-vizsgálatát, meghatározva a hősziget-veszélyes területeket és az átszellőzés érdekében védendő szélcsatornák elhelyezkedését. Számos országban tilos például az átszellőzést biztosító folyosók elépítése.

A települések lakói joggal várják el, hogy a városklíma-vizsgálatok megállapításai a helyi szabályozásba is bekerüljenek. Meg kell állítani a beépítések növekedését, növelni kell a zöldfelületi arányokat, nem pedig – mint ahogy az ötvenes évektől nálunk folyamatosan történt – csökkenteni. Érdekeltté kell tenni az ingatlanfejlesztőket is a zöldfelületek növelésében. Megfelelő arányú városi és térségi zöldfelületi rendszer sokak számára menedék a nagy hőhullámok idején. Egy legalább 1 hektáros, fákkal árnyékolt, öntözött parkban 4-6 fokkal is hűvösebb lehet, mint a kőrengetegben. A kedvező hatás pedig a park kiterjedésével azonos területen az épületek között is érezhető.

Végül megjegyezzük, hogy a főváros példát meríthetne számos vidéki város zöldterület-ápolási gyakorlatából. Fasorainak és parkjainak karbantartására, pótlására biztosítsa a szakmailag szükséges összegeket. Az elmúlt évek azt valószínűsítik, hogy a jövőben is növekedni fog a hőhullámok, szélsőséges időjárások gyakorisága.

Beliczay Erzsébet
a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...