Scroll To Top

Böngészés: Szegedikumok

Ünnepnap a mai! Nem is akármilyen ünnep! 98 esztendeje szabadult föl Újszeged. Újszeged fölszabadulását azonban ma is csak méltatlan csöndben, agyonhallgatott Város- és magyarellenes elnyomatásban ünnepelhetjük.

Turul Bajnokság – az Edzett Városért

Polgármesterjelöltként meghirdetem az Edzett Városért – Edzett Szegedért programot… Elöljáróban: az Edzett Városért – Edzett Szegedért program része minden minőségi testmozgás önkormányzati támogatása. Kiterjed ez az általános úszásoktatástól, a kajak, a kenu, az evezés és Szeged saját labdajátékának, a Turulnak általános oktatására és készségfejlesztésére is.

Szeged az elmúlt évtizedekben határozottan lemaradt. Minden tekintetben.

Szeged Városa többet érdemel ! – Városvezetést ! Új Városvezetést ! Így hát fölhagyunk eddigi passzív ellenállásunkkal. Áttörjük végre a hallgatás falát! Leszámolunk a Város ellenségeivel.

Péter László búcsúztatása

Búcsúzom Laci Bátyámtól… „Laci bátyám”! Ő kérte rendre, hogy hívjam őt így. El-eltévesztettem, és újra meg újra magázóra fogtam, amit szinte sértésnek vett minden alkalommal… Gyermekként láttam először szigorú arcát, majd már orvosként és városvédő polgárként kutattam, majd faggattam a Városról tudását.

Húsvétra – száz éve írta Juhász Gyula

Éppen száz év távolából üzen Juhász Gyula Húsvétra című versével, hiszen e költeménye először a Délmagyarország 1919 április 20.-ai számában látott napvilágot Husvéti stanzák címmel. Majd a Szeged-ben Köszönt e vers … kezdettel : Husvéti stanzák  Húsvétra Köszöntelek , te váltig visszatérő Föltámadás e  földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő,.

Dugonics András halálának 200. évfordulóján érdemes elmerengnünk szellemi örökségén… Érdemes elgondolkodnunk rajta, miféle értelmiség és milyen szellemi légkör jellemezte szülővárosunkat bő kétszáz esztendeje, és milyen ma? Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia, 1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

„Kő kövön nem marad” – Emlékséta Szeged lebontott házainak HELYÉN… Monostori András tematikus idegenvezetései körében szokatlan körre indul a hallgatóságával. Szeged az 1879-es árvíz után Magyarországon egyedülálló egységes építészeti arculatot kapott, az eklektikus palotáival, a polgári bérházaival és a napsugaras lakóházaival.

135 éve született Juhász Gyulánk. Ekként vall erről … Április bolondja költeményében 1920-ban: Benned születtem, édesbús, szeszélyes Tavaszi hónap, felleges derűs, Mikor a rétek lelke már fölérez S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

SZAVALJUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! OLVASSUNK JUHÁSZ GYULÁT! – LEGALÁBB A SZÜLINAPJÁN! Minek is örülhetne Ő jobban, ha letekint onnan Föntről?!   2018. Tavaszderék (április) hava 5.-én este 7 órakor… Mindön érdeklődőt várunk szeretettel, de a szavalókat különösképpen! Mindemellett Juhász Gyulánk elfeledött prózai írásait is szívössen hallgatjuk… A.

Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva…

1879 kikelet hava (március) 12.-én öntötte el Szegedet a Nagy Árvíz. Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Elgondolkodtató mai „modern” világunk forgatagában, mennyire ismerjük Városunk múltját, így életünk gyökereit, mennyire ismerjük azok műveit, akik életük célkitűzéseként mögörökítették mindazt, amire emléközni érdemös. És emléközünk még egyáltalán? Vagy elhisszük, hogy a modern gyökértelenség mindönt fölülír? Ma az az igazán formabontó, ha régimódi az embör.