A Szabadság szívbemarkoló költeményének szavalatát ajánljuk ma e hétvége illő szavazatához: Erdőd, 1848. szeptember 30.
Böngészés: Magyargyalázat
Magyarország német megszállása 1944 március 19.-én… Hetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon szállták meg a náci német csapatok Magyarországot. Hazánk elveszítette függetlenségét, és elkezdődött a 20.
Nagyon kevesen vagyunk már, akik emlékszünk a háborús évekre s ami azután következett. Sokan ajvékolnak a svábok kitelepítésével kapcsolatban is.
A Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg Juhász Gyula ezen 100 éve elhallgatott, megindítóan őszinte írása a hitvány Európa, a Nyugat kettős mércéje, de leginkább méltatlan hallgatása és Magyarország kifosztása, Erdély oláh megszállása avagy aljas cserbenhagyatásunk ellen : Mikor Belgiumot sáros német csizmák legázolták és meggyalázták szűz szépségét e. .
Szulejmán szultán Az iskolákban nem tanítják, a 150 évről rózsás képek alakultak ki mára! Ismerjük meg mi is az igazság! Budáról ellopott iratokat az isztambuli múzeumban magyar kutató nem kutathatja! Az anyagokat nem adják át a mai percig. ———————————————————————————————————— Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról Szigetváron, a török ostrom.
Szép öregasszony. Tiszta és szelid.
Népek zuhanása a Szent Korona Országából egy intoleráns és kirekesztő nemzetállamba … avagy Lehet-e december 1. a „modern Románia” születésnapja? Holnap lesz a magyarországi románok Gyulafehérváron megtartott Nemzetgyűlése Nyilatkozatának századik évfordulója.
Erdély oláh megszállásának 100. évfordulóján érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink 172 esztendővel ezelőtt, azaz már 72 esztendővel az oláh országrablás előtt… Petőfi Sándor: Erdélyben – Végvári Tamás szavalatában Barangol és zúg, zúg az őszi szél.
Észak felé – 1938 – Hazatér a Dél-Fölvidék… Az Első Bécsi Döntés a tót (szlovák) és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német, és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. Enyészet (november) hava 2.-án meghozott döntése volt.
Éppen 100 éve született e költemény! Olvassunk hát Juhász Gyulánk sorait méltó kegyelettel: Vértanúink A föld alól, a magyar föld alól A vértanúk szent lelke földalol: E nagy napon, hol emlék s béke leng, A bús bitókra hittel nézzetek! Hittel, reménnyel, mert most kél a nap, Minden napoknál szebb és. .
Nehezen értelmezhető, hogy 29 évvel a Vörös Terror bukása után még mindig annak karneválját ünnepeltetik a magyarral! És mi dajdajozva tűrjük?! Sőt még igen jó képet is vágva hozzá ünnepelgetjük … Szégyen! Ugyan mi fontosabb ma a magyarnak? A chicagói csőcselék tüntetésének leverése, vagy nagyságrendekkel jelentősebb magyar tragédiáink (tatárjárás, törökdúlás, Habsburg-rontás, szovjet fosztogatás) emlékezete. Netán magyar sikereink, diadaljaink,.