Scroll To Top

Böngészés: Évfordulók

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Hajdan ez egy olyan versünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett… Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb.

Az Árvíz évfordulóján – az „újjáépített Város” letarolva…

1879 kikelet hava (március) 12.-én öntötte el Szegedet a Nagy Árvíz. Városunk példátlan összefogással és gyorsasággal épült újjá.

Fájdalmas és fojtogató ez az internáci valentínkodás ! Bizony nem illik ez magyarokhoz, Bálintokhoz ! Bálint Napján ugyan miért is Valentínkodna a magyar ? Itt az idő a Szerelem napjáról, a termékenység lázas ünnepéről – idegen és magyar hagyományokról – megtisztulásul végre magyarul szólnunk. Régi magyar ünnepünk a Bálint Napja !.

A Magyar Kultúra Napján – Hányan tudjuk még a „Hymnus”-t? Idén 195 esztendeje íródott a Hymnus ! Kölcsey Ferenc: Hymnus – Csernák János szavalatában… A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük Förgeteg (január) hó 22.-én, a Hymnus íródásának emlékére. Kölcsey Ferenc (1790–1838) – Anton Einsle festményén Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések évezredes hagyományaink és magyar gyökereink ápolóinak méltatásával nemzeti tudatunk erősítését céloz(n)ák..

A mai nap az emlékezés napja! Don kanyarban elesett atyáinkra, öregatyáinkra… és a magtalanul elveszett magyar fiakra emlékezünk… Nekünk, csonkamagyaroknak csak ennyi maradt a kifosztott országunkban. De az emlékezés megtartó erejét nem szabad alulbecsülnünk! Aki nem emlékezik, az gyökértelen és elveszett… Idén a betegesen gyönge tél még emlékeznünk is nehezen.

Arany János – Alkalmi vers – Újesztendőre

Arany János: Alkalmi vers / Előadja: Zsiborás Zsuzsa – Sebestyén Gábor Arany János Alkalmi vers Az uj évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. Mit van mit kivánni még Ily áldott időben? – Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben.

1917-ben e napon, Enyészet (november) hava 19.-én befejeződik a Caporettói Áttörés, Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai áttörik az olasz frontvonalat és megindulnak Olaszország belseje felé. És ezek az olaszok ítélkeztek felettünk Trianonban! Akik lábukat sem bírták magyar földre tenni….

1187-ben e napon, Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet, ezzel „okot adott” a III. keresztes háború megindítására.

A Székely Himnusz is szegedi ! – 95 évvel a szerző halála után…

Bizony! A Székely Himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamát Mihalik Kálmán.

Arany János – Népdal

Duna vizén lefelé úsz a ladik, A ladik, Róla muzsikaszó, guzlicaszó, csimpolyaszó Hallatik; Juhaj! viszik a piros almát, barackot, Juhaj: Kevibe Szent-Endréről menyasszont! Piros almát eladják a budapesti Piacon, Abbul cifrálkodik Kevibe’ a piros arcu Menyasszony: Juhaj! de derék ruha ez a fejkötő: Megfér ezalatt akármennyi szerető! Kevi csárda reggel. .

Mátyás Nagy Magyarországa

Mátyás Király Magyarországa valóban „Nagy Magyarország” volt… Bő másfélszerese a Történelmi Magyarországnak, az Ezeréves Magyarországnak … 1487. augusztus 17.-én Mátyás magyar király a Habsburg császár kedvenc városába, Bécsújhelybe is bevonult.

Mihalik Kálmán emlékezetére

Mihalik Kálmán szülőházán ma emléktáblát avattak honfitársaink. Bár nem ma vehettem részt az ünnepségen az alábbi beszéddel köszöntö(tte)m Őt: „Ki tudja merre, merre visz a végzet…” Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban, a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz.