Scroll To Top

Böngészés: A nap verse

Angelus – Pünkösdi Pálma

Angelus Mária, májusi estékAsszonya, Mennyei Fény,Míg örök éjbe sietnék,Megtérek szívedhez én.Megtérek, méla eretnek,Tékozló, árva fiú,Látom e földi tereknekMinden szerelme hiú.Mert csak te vagy a Rózsa,Ki itt örökre virul,Álmok dávidi tornya,Mely porba sohase hull !Te vagy a Csillag egünkön,Mely ezer éve borús,Mária, te vagy a PünkösdPálmája, dicskoszorús ! 1923 Pünkösdjén… nyárelőjén…. .

DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS

DSIDA JENŐ szülinapján… Hazaárulóink kirekesztették ! Itt az idő, hogy befogadjuk ! – Mert magyar !!! DSIDA JENŐ – PSALMUS HUNGARICUS azaz MAGYAR ZSOLTÁR… dalban… „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.” Pomogáts Béla szavaival : „Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel.

Tisza szögén – 101 éve !

Nem jártam én soha Dunán túl,Hol Kupa, Vata elesett,Hol lankás dombok koronázzákAz alkonyvéres egeket. Én a Tiszának és MarosnakSzögében élek álmodón,Hol Attila, Ajtony robogtakValaha vemhes táltoson.

Berzsenyi

A tikkatag magyar nyár napja barnulBús homlokán és bágyatag szemén,Konok szivében csöndes zivatar dúl,Elverve dús vetése : a remény ! Pipája füstöl és haragja lángol,Eszébe jut bírája : KölcseyS felködlenek a római világbulKomor lemondás zordon hősei. S boldog Horácra gondol, aki bölcsenBorral, leánnyal megelégedettS kevély nyakán dagadnak kék erek.

Vírusvinnyogás helyett itt a Költészet Napja !

Ma van a Költészet Napja ! Mivel immáron több, mint egy éve másról sem hallani, csak a vírussal kapcsolatos rémhírekről, itt az idő ebből ma (is) kitörni ! Miniszterelnökünk e héten azt nyilatkozta: A vírussal szemben egyetlen fegyverünk van és az a védőoltás. Másképpen: „A védőoltás jelenti az egyetlen lehetséges védelmet a koronavírus-járvány.

A márciusi láz – Juhász Gyula

Virágos hant és véres rög felettMár bontja zászlaját a kikelet.Végig cikázA termő, zengő márciusi láz. Folyó megárad, megborzong a rét,Ezer követ száll, ujjong szerteszét,Vígan cikázA nyíló, bízó márciusi láz.

Rilke – Párductánc

Rainer Maria Rilke PÁRDUC(TÁNC)a különösen időszerű most, a szabadság végalkonyán, a világbörtön, a totálterror virradatán… Az antijózaniták, az antimagyarok meg a közgyáviták által mind be vagyunk és be leszünk zárva…Bezárva saját beteg öncenzúránkba, teljesen értelmetlenül… Párductánc (a ketrecben) A Növénykert („Jardin des Plantes”) foglya Párizsban Pillantása rácsok rohanásábanpilletegen úgy ernyed. .

Óévbúcsúztató – Huszt hazatér ! – Hass, Alkoss, Gyarapíts !

Óévbúcsúztatóul, a tovatűnő meddő óév(ek)re való visszatekintésűl … E napon 189 esztendeje írta Kölcsey Ferenc remek epigrammáját : https://www.youtube.com/watch?v=KuPIHZ7I9m8 Huszt vára – Cseke György és Várnai Dezső rajzai alapján Most van a telihold ! E napokban, holdkeltekor – még Újév előtt – e sorokat gyermekeinknek továbbadni, velük együttszavalni is érdemes. .

A láva lenn forrong az éjben,Komor sötéten kavarog,Világ kohója rejti mélyen,Nem látják csillogó napok. De forr, de küzd, de várja sorsát,De tisztul és szent tűzben ég,Fölötte kék derűs mennyországS egyszer felküldi a setét! Mert küldetése, hogy kijőjjönA fényre, hegyre, égbe fel,Áradjon a nagy, dús tetőkön,Míg a föld méhe énekel.

Magyar karácsony legendája Mikor a szenteste kapuját kitárja,Indul a ködben a betlehemi árva,Akit kitagadtak, akit megtagadtak,Mikor földünkre a poklok leszakadtak. Megindul a ködben, elindul az estben,Mellette az angyal aranyszárnya lebben.Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Rorate – 100 éve

A vírushiszti miatt idén „elfelejtett” Ádvent 100 éve még meghitt volt… A spanyol nátha – az emberiség valahavolt leghalálosabb járványa – tombolása ellenére is…Emlékezzünk hát ! Merengjünk el Őseink Hitén !Éppen ma kerek 100 esztendeje jelent meg Juhász Gyula szép költeménye: Rorate A kéklő félhomálybanAz örökmécs ragyog,Mosolygón álmodoznakA barokk angyalok.. .

Juhász Gyula – November – 100 éve!

November   Nem is búcsuzott, elment szótalan, Az ifjuságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz mindig búról és gondról dalolt.