Scroll To Top
2016. Álom hava (December) 04.-e - Ada, Borbála, Barbara, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Magyarok vagyunk és szögediek,
Kirekesztők kíméljenek!

Szeged a halott Város

Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat

Barmolmányok, Örökségvédelem 2016. szept. 01.

Ozsváth Gábor a Juhász Gyula utcai polgárház kapubejárójában. Az örökségvédelmi szakértő már kétszer javasolta helyi védelemre az épületet. Fotó: Frank Yvette

Összefogást sürget, és megmentené a lebontásra ítélt Juhász Gyula utca 3. alatti polgárházat Ozsváth Gábor. A szegedi örökségvédelmi szakértő már 2003-ban védelemre javasolta a nagy árvíz előtt épült házat.

– A Juhász Gyula utca 3. alatti Rainer-házat már 2003-ban javasoltuk helyi értékvédelemre – mondta Ozsváth Gábor. A műemlékvédelmi szaktanácsadó, örökségvédelmi szakértő feleségével, Csegezi Monika műemlékvédelmi szakmérnökkel 2003 és 2005 között a szegedi polgármesteri hivatal megbízásából mérte fel a város védettségre érdemes építészeti értékeit (2004. szeptember 20.: Bontási láz Szegeden). Ozsváth Gábor hangsúlyozta, a reneszánsz mértéktartó eleganciáját sugárzó, eklektikus épület kvalitásainál fogva méltó lenne országos műemléki védelemre is.

Négyszáz helyi védelem alatt álló ház

Szeged helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletében jelenleg 409 helyi egyedi védelem alá tartozó épületet, építményt tartanak nyilván. A legfrissebb a Temesvári körút 35. alatti, volt gyermekmenhely főépülete, mely február 17-e óta védett. Mindezeken felül 18 napsugaras ház áll még helyi védelem alatt.
A szakértő kiemelte a kapubejárót és a homlokzatot, de szerinte egyedi a magasföldszint középső termének különlegesen finom részletképzésű, kazettás mennyezetornamentikája és a míves ajtók is. Ugyanígy igényes munka szerinte a lépcsőház kapualjból nyíló, félköríves bejárata is.

– A védelemre vonatkozó javaslatunkat megerősítettük 2004-ben is. Mindezek után érthetetlen, hogy a Rainer-ház még a helyi védelem alatt álló épületek közé sem került be, mindössze a műemléki jelentőségű terület kategória ad valamennyi védelmet az utcai homlokzatnak – magyarázta Ozsváth Gábor.

„Próbáljunk tenni valamit, hisz bűnösök közt cinkos, aki néma. Hátha sikerül még jobb belátásra bírni, megértetni az érintettekkel, hogy olyan értéket dobnak el maguktól, ami nem pótolható” – írta egyebek mellett Bodor Dezsőnek, a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnökének és Schulcz Péternek, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnökének az aggódó műemlékvédő. Ozsváth Gábor levelet írt az ügyben Nemesi Pálnak, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is. A műemlékvédő szerint az épített örökség mellett fájdalmas művelődés-, technika- és ipartörténeti, valamint urbanisztikai veszteség is a Juhász Gyula utcai polgárház eltüntetése. A szakértő szerint az épület megtartása mindannyiunk közös gazdagsága.

Ozsváth elmondta, annak idején alapos történeti kutatást és építészeti értékelést adtak a városnak a javaslataikhoz. Arról, hogy mely házak kerültek védelem alá, bizottsági javaslat alapján döntött és dönt a mai napig a közgyűlés.

Ki volt Rainer Ferenc?

Ozsváth Gábor a Juhász Gyula utca 3. alatti ház történetéről elmesélte, a magasföldszintes polgárház az 1879-es nagy árvíztől megkímélt épületek között, Rainer Ferenc kádár birtokaként szerepel. A kádármester Ferenc József arcképével díszített érdeméremmel tért haza az 1873-as bécsi világkiállításról, ahol remekbe szabott hordóival aratott hatalmas sikert. Rainer volt az első elnöke az 1885-ben alapított szegedi ipartestületnek, majd később alelnökké választották a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarában.

Forrás: Délmagyar – Lebonthatják a nagy árvizet túlélt házat



Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Délmagyar