Scroll To Top

A szent ember: Waltner Károly

Szegedi gyógyítók

A szent ember: Waltner Károly

Volt egyszer egy törékeny testalkatú ember, aki kétszer építette föl a szegedi gyermekklinikát, és aki hosszú munkássága során a város egyik legnagyobb hatású orvos egyéniségévé lett. Kollégái nevezték őt szent embernek, és olykor a magyar Albert Schweizernek is.

Messziről, nagy vargabötűkkel jött Szegedre Waltner Károly. Lovrinban (ma Románia) született 1894. július 20-án. A budapesti egyetem orvostanhallgatója volt, amikor az első világháború a harcmezőre sodorta, a lehető legnehezebb körülmények közé, egy romániai fogolytáborba, ahol ádáz küzdelmet vívott a fertőzésekkel bajtársai életéért. Maga is megbetegedett, a következményeket élete végéig cipelte.

1920-ban lett orvosdoktor. Négy évvel később már Szegeden dolgozott az új gyermekklinika tervezésén, berendezésén. Az ő érdeme is, hogy az intézmény a maga korában Európa egyik legkorszerűbbje lett. A második nagy háború után Waltner Károly kezdhetett mindent szinte elölről. A tönkre bombázott gyermekklinika újjáépítésénél megint ő volt az egyik irányító. 1947-ben aztán igazgató is lett, a tisztséget 13 esztendeig viselte.

1925-26-ban Waltner Károly Rockefeller-ösztöndíjasként Amerikában, a nagyhírű, baltimore-i John Hopkins egyetemen tett 14 hónapos tanulmányutat. Hazatérve több helyütt is gyógyított az országban, főként árva gyermekeket, de tudományos tevékenysége nagyrészt Szegedhez kötötte. Kutatási területét főként a csecsemő- és gyermekkori táplálkozás, a vérhas, a reumás láz kérdései jelentették.

Mondják róla, hogy amikor napi teendőivel végezvén távozott a klinikáról, bizony visszafordult, ha valamelyik nyitott ablakból gyereksírást hallott. Ment vigasztalni a kis beteget. Mert mindenki nyelvén értett a halk szavú Waltner doktor. Ő maga aszkétikus életet élt, tán, hogy minél többeken segíthessen. Több alapítványt is tett idősek és szellemi sérültek javára.

Törékeny testében szigorú és következetes jellem lakott, már életében követendő példa lett. A második világháborúban, mélyen hívő katolikusként tűzött mellére sárga csillagot, hogy így tiltakozzék zsidó honfitársainak megaláztatásai ellen. Rokonszenvezett az 1956-os forradalommal is, amiért később meghurcolták. A legnagyobb csapást azonban nem a politikai rendszerek aljassága jelentette számára, hanem egyetlen fiának elvesztése. Még e tragédiát is mások javára fordította: a biztosítótól kapott pénzből az Agyagos utcai gyermekegészségügyi otthon fejlesztését támogatta.

Szinte az egész ország jól ismerte Waltner doktort. A tudományos életben kutatásairól volt híres, a rádióhallgatók pedig az „Anyák öt perce” című műsorban kaphattak ízelítőt hatalmas tudásából. A gyermekklinika éléről 1960-ban ment nyugdíjba. Ezután sem pihent, hanem elesett idős embereket látogatott, gondozott. Hosszú élete során fölbecsülhetetlen értékű festménykollekciót gyűjtött össze, közösen szintén gyermekgyógyász feleségével. Fiuk halála után úgy döntöttek, a képeket a szegedi múzeumnak adományozzák.

1981. augusztus 18-a volt, amikor Waltner Károly örökre megpihent. E külsejében szerény, de szellemiségében óriási ember emlékét, nevét Szegeden az Agyagos utcai gyermekotthon őrzi.

Ossza meg: