Mindent szabad ma Európában...
csak (hagyományőrzően) európai módon gondolkodni
meg élni nem !!!
MADARÁSZ Viktor: Hunyadi László a ravatalon
1859 Olaj, vászon, 249 x 312,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Nemzeti festészetünk első nemzetközi elismerését szerezte meg Madarász Viktor ezzel a képével, amikor a párizsi Salon 1861-es kiállításán elnyerte a francia állam nagy aranyérmét. Ez a romantikus fűtöttségű, balladás tömörségű történelmi festmény a Hunyadiak családi tragédiájával az 1850-es évek nemzeti gyászát idézi...
Főhírek
Pfaff Ferenc a legendás hírű magyar műépítész, a Magyar Vasutak arculati megálmodója és pompás állomásépületeink tervezője hatalmasat alkotott. Világszínvonalú remeket.
A környezetvédelemről csaknem nagyven éve papolok. Süket fülek…Újabban divatba jött zöldnek lenni.
Szeged a Kátyúváros. Már nagyon régóta az.
1851-ben született Pfaff Ferenc, a legendás hírű magyar műépítész, a Magyar Vasutak arculati megálmodója és pompás állomásépületeink tervezője († 1913). A Szegedi Nagyállomást is Ő tervezte.
ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 16. -ÁN… 1842-ben e napon születött Feketeházy János magyar hídépítő mérnök († 1927) Műve: A Szögedi Öreg Híd – Az első lábon álló közúti híd.
Tömörkény István halála napján, Szelek (április) hava 24. -én a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk.
Juhász Gyula Szegeden született, 1883 április 4. -én, és Szegeden is húnyt el 1937 április 6.
Volt egyszer egy Polgár utca Szegeden… Azután ez a Polgár is eltűnt és nem jött vissza sohasem… A kötelező kommunista szláv-ajnározásban Gogol utca lett a neve. Eleinte legalább még helyesen írták : Gogoly.
1904-ben Petz István végigevezte a Marost. Tudomásunk szerint kajakkal először a történelemben.
Lehetett volna Szegeden például egy magyar autógyárat alapítani ! Ezt javasoltam képviselőként bő 20 esztendeje… Ma azonban egy kínai gyarmatosító kapott lehetőséget. A magyarok kárára… Jogilag… A kisajátítás alapja a közérdek !Szeged legjobb földjeit kisajátították ! Azért, hogy kínai gyárat alapítsanak rajta… De hogy mi is történt? Elmondja az Átlátszó
1833 jégbontó (február) 8. -án Budapesten született a Szeged mai arcát megálmodó és megalkotó mérnök, építész: Lechner Lajos a világörökségre érdemes tervek szellemi atyja.
Hogyan is dolgozott a nemzetközi meg a honi szabadkőművesség az Ezeréves Magyarország megcsonkításán? Itt az idő végre közhírré tenni ! 1920 május 18. -án Dr.
Következő tanulmányában dr. Rigó Mihály Szeged gazdasági fellendítéséről ír, egy csokorba gyűjtve össze az elmúlt évtizedek javaslatait.
A Szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet rendezné végre a Város buszpályaudvarának áldatlan helyzetét. Az elmúlt évtized balvezetése ebben is megmutatta impotenciáját.
Dr. Raffay Ernő: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket! Az 1920.
Ady szavaival élünk és túlélünk:
Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.